Munkavállalók szakmai konferencián történő részvételével összefüggő szállás- és étkezési költségek adózása és számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünk munkatársai szakmai konferencián fognak részt venni. A konferencia többnapos lesz, és intézményünk fizeti a munkatársak szállás- és étkezési költségeit, a konferencia helyszínéül szolgáló szálloda intézményünk nevére kiállított számlája alapján. Az lenne a kérdésem, hogy a felmerült költségeket milyen rovaton kell elszámolnunk, hogyan kell könyvelnünk az Áhsz. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...szállásköltség nem számít jövedelemnek az Szja-tv. alapján, azután tehát sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek nem keletkezik közteherfizetési kötelezettsége. A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés viszont egyes meghatározott juttatásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Tanulmányi szerződés alapján átvállalt képzés költsége

Kérdés: Munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttünk, melyben a munkáltatóm átvállalta a képzés és a vizsga költségeit. Kérdésem, hogy hova kell könyvelni, és van-e köztehervonzata?
Részlet a válaszából: […] ...juttatások együttes összege meghaladja a 200 ezer forintot, a meghaladó részre vonatkozóan az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó köztehermérték szerint kell megfizetnie a kifizetőnek a személyi jövedelemadót (16%) és az egészségügyi hozzájárulást (27%) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...adnak eligazítást. El kell tehát különíteni a költségvetési törvény által előírt, a juttatás összegére vonatkozó korlátot a közteher-fizetési kötelezettséget meghatározó előírásoktól és az ott szereplő korlátoktól.Az Szja-tv. 69. és 71. §-ai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Munkáltató által fizetett képzési költség köztehervonzata

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét, azaz 2014-ben 253 750 forintot meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Előre kiosztott étkezési utalványok

Kérdés: Adózási szempontból kioszthatók-e az étkezési utalványok előre több hónapra? Amennyiben lehetséges, mi a teendő akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, de az adóév hátralévő hónapjaira is megkapta már az utalványokat?
Részlet a válaszából: […] ...1,19-szerese után a munkáltatónak kell 16 százalék személyi jövedelemadótfizetnie. E juttatással összefüggésben más közteher-fizetési kötelezettség(egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség sem) keletkezik. Ha például amunkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az éves összeg bruttó keretet jelent, abba aközterheket is bele kell kalkulálni, ha a konkrét juttatás(ok)hoz kapcsolódóanfelmerül közteher-fizetési kötelezettség. A keretösszegnek akkor is fedezetetkell nyújtani a közteherre (közterhekre), ha azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.