Köztisztviselő cafeteriára való jogosultsága felmentés miatti munkavégzés alóli mentesítés és szabadság idején

Kérdés: Jogosult-e a felmentési idő alatt, illetve annak munkavégzés alóli mentesítéssel érintett idejére cafeteriajuttatásra a köztisztviselő? Kizárhatja-e erre az időszakra, illetve a szülési szabadság, gyermek gondozására tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt ki nem vett, felhalmozott szabadság idejére a cafeteriajuttatásra való jogosultságot helyi szabályzat (önkormányzat)?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályozást ad a cafeteriajuttatásra való jogosultságra nézve a Kttv., illetve a 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet. Helyi, belső szabályzat csak ennek keretei között szabályozhatja a juttatás feltételeit, eljárási szabályait....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Közszolgálati jogviszonyban töltött idő

Kérdés: Egy köztisztviselő 1991. február 1-jétől jelenleg is a polgármesteri hivatal köztisztviselője. A köztisztviselő jelenleg az I. besorolási osztály 14. fizetési fokozatába van besorolva, vezető főtanácsosként. A jelenlegi besorolásához beszámított és figyelembe vett munkaviszonyok az alábbiak:
1. tartósítóipari kombinát: 1987. 09. 14.-1990. 04. 25. között munkaviszony, ezen időszak alatt (1989. 02. 28. és 1989. 07. 04.) sorkatonai szolgálatot töltött;
2. megyei munkaügyi szolgáltató iroda: 1990. 06. 06.-1990. 07. 18. között munkanélküli-segély;
3. polgármesteri hivatal: 1991. 02. 01-jétől jelenleg is köztisztviselői jogviszony.
Köztisztviselőnk személyi anyagának felülvizsgálata során kiderült, hogy a katonakönyvének tanúsága szerint 1981. 08. 27. és 1982. 08. 08. között sorkatonai szolgálatát töltötte, amely időtartamot jelenlegi és korábbi köztisztviselői besorolásai során sem vette figyelembe munkáltatója. A kérdés tehát az, hogy az iménti sorkatonai szolgálat idejét is be kell/kellett volna számítani a besorolásnál figyelembe vehető időtartamok közé? Ha igen, akkor a köztisztviselő milyen igénnyel léphet fel munkáltatójánál, esetleges elmaradt illetményének megtérítését milyen időtartamra követelheti tőle?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati tisztviselő besorolásánál figyelembe kell venni a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, különösen a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Szülő nő cafeteriajuttatása

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriajuttatás a munkáltató által – a jogszabályok keretei között – mérlegelési jogkörben megállapított juttatás. A köztisztviselők (kormánytisztviselők) tekintetében a Kttv. 151. §-a rögzíti a cafeteriajuttatások fajtáit, a jogosultság egyes feltételeit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Jubileumi jutalomra jogosító idő megállapítása

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 1981. 09. 01-től 1991. 12. 11-ig állt a Videoton Elektronikai Vállalatnál munkaviszonyban, 1991. 12. 13-tól 1992. 10. 15-ig munkanélküli-ellátásban részesült. Sorkatonai szolgálatot 1982. 08. 26-tól 1984. 02. 13-ig teljesített. A köztisztviselő közszolgálati jogviszonya Hivatalunknál 1992. október 16. napjától folyamatos. Kérem, hogy részletesen tájékoztassanak arról, hogy mely időszakok számítanak jubilemi jutalom szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek? A köztisztviselő mikor lesz jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosultságamegállapításakor közszolgálati jogviszonyban töltött időként kell figyelembevenni– az 1992. július 1-je előtt ténylegesen munkaviszonybantöltött időt, a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Felmentési idő számítása

Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...azt a végkielégítés mértékének meghatározásakor figyelmen kívül kellhagyni, a felmentési időre azonban nincs kihatása ezen ténynek.A köztisztviselőt – amennyiben az általános alkalmazásifeltételeknek megfelel (Ktv. 7. §), iskolai végzettségének és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Közigazgatási szakvizsga

Kérdés: Az I-es besorolású köztisztviselőnek elő lett írva a közigazgatási szakvizsga letétele 2004. július 1-jéig, de azt csak 2004 novemberében teljesítette. 2004. július 8-án fizetési fokozatot váltott volna, de nem kapta meg. Ebben az esetben mikor kell fizetési fokozatot váltani, újból be kell sorolni? Ha igen, milyen dátummal? Esetleg azzal a nappal, amikor a közigazgatási szakvizsgát megszerezte?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. részletesen meghatározza a köztisztviselőelőmenetelének feltételeit. Főszabályként a köztisztviselő besorolása iskolaivégzettsége és közszolgálati jogviszonyban töltött ideje, valamintminősítésének alapulvételével történik. Az előmeneteli rendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Jogviszony megszüntetése

Kérdés: Intézményünknél a gazdasági vezető GYES-re ment. Helyette kinevezett gazdasági vezető van, akit továbbra is alkalmazni szeretnénk. A GYES-en lévő gazdasági vezető munkaviszonya megszüntethető-e, s ha igen, milyen módon? Ha kötelező leépítés van, a GYES-en lévő munkavállaló munkaviszonya megszüntethető-e?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nagyarányú kötelező leépítést a közelmúltban a közszférában kellett végrehajtani, ezért most a Ktv. hatálya alá tartozó köztisztviselői jogviszony megszüntetésének körülményeit vizsgáljuk meg.A GYES-en lévő köztisztviselő fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.