12 talált cikk a munkavállaló , végrehajtás , köztisztviselő kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.

Kérdés: A Kttv. alapján a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámítható-e az 1992. július 1-jét megelőzően a megyei tanács gyógyszertári központban foglalkoztatott gyógyszertári asszisztens munkavállaló munkaviszonya, illetve milyen jogszabály rögzíti azon szervek listáját, melyek a Ktv. és a Kjt. jogelőd szerveinek számítanak?

Kérdés: Munkaügyi problémám tisztázásához kérném a segítségüket, illetve állásfoglalásukat. Munkaviszonyom jelenlegi munkahelyemen 2012. 02. 13-án kezdődött, nonprofit kft.-nél szociális és mentálhigiénés munkatárs munkaköri megnevezéssel. Ehhez a munkakörhöz szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképzettséggel rendelkezem, melyet 2006-ban szereztem, és az OKJ-száma 54 8933 04. A besoroláshoz a Kjt.-t alkalmazták, számomra érthetetlen okból. Minden munkaviszonyomról bemutattam a munkáltatói, valamint a NAV-igazolást, de a bemutatott iratoknak csak egy részét nézték át a szolgálati idő összeszámolásához. Besoroltak a D fizetési osztály 4. fizetési fokozatába, a besorolási béremet 108 000 forintban állapították meg. 2012. 05. 31-én ez a munkaviszony megszűnt, és 2012. június 1-jétől a PMIK lett az új munkáltató jog­utódlással. Itt is betettem a személyi anyagaim közé az összes igazolást a munkaviszonyaimról. A helyzet azonban csak annyit változott, hogy "szociális munkatárs" lett a munkaköri megnevezésem, az E fizetési osztályba kerültem, de maradtam a 4. fizetési fokozatban, a bérem nem változott. A közalkalmazotti kinevezést készítő gazdasági ügyintéző arra a kérdésemre, hogy miért 10 évet állapított meg szolgálati időnek, nem tudott elfogadható és logikus magyarázatot adni. Ez a besorolás, úgy gondolom, nem megfelelő, anyagilag és szabadság szempontjából is hátrányosan érint.
Jogosak-e a kételyeim a besorolásomat illetően, a végzettségemet, illetve a szolgálati időt tekintve? 2012. júniusban főiskolai oklevelet szereztem alapképzési szakon andragógusként (személyügyi szervező szakirányon). Ezt sem vették figyelembe, nem is továbbították a diplomám másolatát a munkáltatónak.
Igazolással rendelkező időszakok:
- -1986. 09. 01.-1990. 12. 31. BM Megyei TÁKISZ (a munkáltató által kiállított közalkalmazotti igazolás szerint 1990. 12. 31-ig állt fenn a jogviszonyom adatrögzítő munkakörben. Leánygyermekem 1989. 01. 15-én, fiúgyermekem 1990. 01. 28-án született)
- -1991. 01. 01.-1993. 01. 28. BM Megyei TÁKISZ, passzív GYES (ezt az időszakot passzív GYES-ként igazolta le a munkáltató, úgy jelölte meg 1993. 01. 28-át, mint kilépés dátumát, és az előző munkaviszonyról szóló igazolással együtt állította ki 1993. 02. 26-án)
- -1993. 02. 02.-1994. 01. 27. regisztrált munkanélküli
- 1994. 03. 30.-1994. 07. 15. bt.-alkalmazott
- 1995. 02. 01.-2007. 03. 11. magánvállalkozó
- 2007. 03. 12.-2012. 02. 12. zrt.-alkalmazott
- -2012. 02. 13.-2012. 05. 31. nonprofit kft.-alkalmazott (jogutódlással folytatódik a munkaviszony)
- -2012. 06. 01.- Pest Megyei Intézményfenntartó Központ

Kérdés: Önkormányzatunk köztisztviselője 2008. december 7-én fizetés nélküli szabadság engedélyezését kérte, hogy nevelni tudja a 2008. június 23-án született Anna nevű gyermekét (GYES-időtartam). Ezen időszakot megszakította a 2010. március 18-án született Zoltán nevű gyermeke miatt, akinek nevelésére szintén fizetés nélküli szabadság engedélyezését kérte 2010. szeptember 1-jétől 2012. március 18-ig, melynek letelte után munkába kíván állni. Hogyan számoljuk ki, hogy összesen hány nap szabadság illeti meg a dolgozót, amennyiben munkába kíván állni 2012. március 18-án?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?

Kérdés: A 2011. évről szóló költségvetési törvény 59. § (3) bekezdése a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriakeretének felső határát bruttó 200 000 forintban határozza meg. Ebbe a körbe beletartoznak azok a munkavállalók is, akik olyan költségvetési szervnél dolgoznak, ahol csak közalkalmazottak vannak, és nincs cafeteriakeret (mivel ennek kialakítására nincs jogszabályi kötelezettség), hanem az intézmény költségvetésében jóváhagyott, juttatási szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásokat kapják. Ez meghaladhatja a 200 000 Ft/év/dolgozó összeget?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?