137 cikk rendezése:
11. cikk / 137 Külföldi jogviszony beszámítása
Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál közszolgálati jogviszonyban alkalmazni kívánt személy külföldi munkaviszonya a besorolásnál figyelembe vehető-e? Külföldön 7 hónapot dolgozott a vendéglátásban, utána szült, és a 39. hétig anyasági támogatásban részesült, szintén külföldön. Munkaviszonya egy év után automatikusan megszűnt. Beszámítás esetén hiteles magyar nyelvű fordítás fogadható el a munkaviszonyról?
12. cikk / 137 Felmondási tilalom az egészségügyben
Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
13. cikk / 137 Nők kedvezményes nyugdíjazása
Kérdés: Köztisztviselő a nők 40 éves szolgálatiidő-kedvezménye igénybevételével menne nyugdíjba. A 2 hónap felmentési időt a munkában töltött utolsó naptól kell-e visszaszámolni, vagy előtte is kérheti annak kiadását úgy, hogy az időarányos szabadságát utána venné ki?
14. cikk / 137 Jogviszony igazolására alkalmas dokumentumok, őstermelői, egyéni gazdálkodói jogviszony figyelembevétele közszolgálati jogviszonyban töltött időként
Kérdés: Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője a jogviszonya igazolására az alábbi kérdéses igazolásokat adta le:
- APEH-igazolás, amely alapján 1993. december 27-től 1996. 12. 31-ig egyéni gazdálkodóként szerepelt a nyilvántartásukban,
- NÉBIH által kiállított hatósági bizonyítvány, amely alapján őstermelői igazolvánnyal rendelkezett bizonyos, ott feltüntetett időszakokban. Ezen igazolások jogviszony-beszámításkor elfogadhatóak-e, valamint ezen időszakok besoroláshoz elismerhetőek-e?
- APEH-igazolás, amely alapján 1993. december 27-től 1996. 12. 31-ig egyéni gazdálkodóként szerepelt a nyilvántartásukban,
- NÉBIH által kiállított hatósági bizonyítvány, amely alapján őstermelői igazolvánnyal rendelkezett bizonyos, ott feltüntetett időszakokban. Ezen igazolások jogviszony-beszámításkor elfogadhatóak-e, valamint ezen időszakok besoroláshoz elismerhetőek-e?
15. cikk / 137 Közfoglalkoztatási jogviszony beszámítása
Kérdés: Hivatalunknál a köztisztviselők besorolásánál azt a gyakorlatot alkalmazzuk, hogy a közfoglalkoztatásban töltött időt a közszolgálati jogviszonyba nem számítjuk be. Mivel erre vonatkozóan nem lehet a Kttv.-ből egyértelműen kiszűrni, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyt hogyan kell a besorolás szempontjából figyelembe venni, ezért kérnénk válaszukat, hogy helyesen járunk-e el.
16. cikk / 137 Szemüvegtérítés adókötelezettsége
Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
17. cikk / 137 Köztisztviselő jubileumi jutalma
Kérdés: Abban az esetben, ha a köztisztviselő jogviszonya felmentéssel szűnik meg, és végkielégítésre jogosult (pl. 6 havi illetményre), valamint a felmentési idő alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, akkor azt ki kell fizetnie a munkáltatónak? Ki kell-e fizetni a jubileumi jutalmat, ha arra a köztisztviselő a jogviszony megszűnését követően válna jogosulttá, de még azon időn belül, amennyi végkielégítés megilletné (pl. megszűnés időpontja 03. 31., jubileumi jutalom esedékessége 08. 10., 6 havi végkielégítés jár)?
18. cikk / 137 Szemüvegjuttatás 2019-ben
Kérdés: A polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselője napi 4 órát meghaladó időtartamban képernyő előtt végzi a munkáját. Az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a rendelkezik arról, hogy "a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel." Abban az esetben, ha egy dolgozó már a közszolgálati jogviszonya előtt is viselt szemüveget, és nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, hanem attól függetlenül is használ szemüveget, akkor a munkáltató milyen költséget, milyen mértékben köteles viselni? Védőeszköznek tekinthető-e a képernyő előtti munkavégzés céljából juttatott éles látást biztosító szemüveg, ezáltal adómentes bevételnek számít-e (Szja-tv. 1. melléklet 8.8. pontja)? Milyen mértékig köteles megtéríteni a munkáltató a szemüvegkeretet és a lencsét? Hogyan jár el helyesen 2019-ben a munkáltató, ha szemüveggel kívánja ellátni az alkalmazottait, de csak a szükséges/kötelező mértékig?
19. cikk / 137 Közterület-felügyelő alkalmazása önkormányzati társulásnál
Kérdés: Az önkormányzat térfigyelő kamerarendszert üzemeltet. A kamerák beszerzése pályázati úton történt. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy sikeres pályázat esetén a kamera-rendszer üzemeltetéséhez az önkormányzat közterület-felügyelőt köteles alkalmazni. Önkormányzatunk a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó társtelepüléssel közösen intézményfenntartó társulást hozott létre 2013-ban. A társulás alapfeladatait bővítenénk a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges kormányzati funkcióval, és itt kerülne sor – részmunkaidőben – köztisztviselő alkalmazására, aki a két településen látná el ezt a feladatot. A társulás alkalmazhat-e köztisztviselőt részmunkaidőben? Más önkormányzatok (nem tagjai a társulásnak) részére – szolgáltatás vásárlásával – biztosítható-e ennek a feladatnak az ellátása?
20. cikk / 137 Közfoglalkoztatási jogviszony beszámítása a közszolgálati jogviszonyba
Kérdés: A köztisztviselők besorolásáról a Kttv. 8. §-ának (5)-(6) bekezdése rendelkezik. Önök szerint besorolásnál a közfoglalkoztatási jogviszony beszámítható-e a közszolgálati jogviszonyba?