Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos személyijövedelemadó-törvény szerint béren kívüli juttatásnak csak a SZÉP-kártya-juttatás minősül, ezért béren kívüli juttatásként nem adhat a munkáltató étkezési, vendéglátási szolgáltatást a dolgozóknak. Ha a munkahelyen van dolgozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Pedagógus helyes besorolása

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
- mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
- munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
- bt.-nél eltöltött munkaviszony,
- munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
- ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?
Részlet a válaszából: […] ...munkakörökben eltöltött idők számíthatók be [Vhr. 6. § (1), (1a), (2) bek.]. Ugyanakkor méltánytalan lenne, ha egy már sokéves munkatapasztalattal rendelkező, de pl. a pedagógus végzettséget csak később megszerző kolléga is gyakornoki fokozatban kezdene, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Több végzettség, szakképzettség figyelembevétele a besorolásnál

Kérdés: Középiskolában teljes állásban foglalkoztatunk könyvtáros-tanár munkakörben egy pedagógust, aki főiskolai informatikus könyvtáros és tanítói diplomával látta el a munkakörét. A fizetési osztálya megállapításához (F fizetési osztály) figyelembe vett iskolai végzettsége ennek megfelelően a főiskolai informatikus könyvtárosi diploma volt, és megillette a Kjt. 66. §-a szerinti 5%-os illetménynövekedés a meglévő tanítói diplomája miatt. A pedagógus informatikus könyvtáros és tanítói szakképesítése mellé mesterképzési szakon okleveles informatikatanár és pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára szakképesítést szerzett, ami egyetemi végzettségnek felel meg. E végzettsége alapján besoroltuk "H" fizetési osztályba. Munkaköre továbbra is maradt könyvtáros-tanár teljes leterheléssel (heti kötelező 22 órával és az azonkívüli könyvtárosi feladatok ellátásával). A besorolás alapjául szolgáló egyetemi végzettsége alapján heti 6 óra túlórában alkalmazott számítástechnika tantárgyat is oktat. A meglévő végzettségekből a Kjt. 66. §-a szerinti illetménynövekedéshez mely végzettségek vehetők figyelembe?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához abesorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés,szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre,szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Könyvtáros tanár foglalkoztatása

Kérdés: Gimnáziumban teljes állásban foglalkoztatunk könyvtáros tanárt, aki az ehhez szükséges főiskolai végzettséggel rendelkezik. A Közoktatási tv. szerint a 40 órás munkaidejéből 22 órában biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a munkaidő többi részében ellátja – a könyvtár zárva tartása mellett – a Közoktatási tv. harmadik rész B) II. 10. pontjában felsorolt feladatait. A szóban forgó pedagógus könyvtáros tanári végzettsége mellett középiskolai számítástechnika-tanári végzettséggel is rendelkezik, ezért részére számítástechnikai pótlékot állapítottunk meg – mivel a könyvtári nyilvántartási rendszerhez ezen ismereteit is hasznosítja. Természetesen az illetménytáblába sorolását is egyetemi végzettsége alapján végeztük el "H" fizetési osztályba. Könyvtáros tanárunkat az intézmény vezetője egyetemi végzettsége alapján megbízta informatikaórák tartásával és osztályfőnöki teendők ellátásával. Kérdésünk: - A könyvtáros pedagógus informatikatanítási és osztályfőnöki feladatait túlóra keretében láthatja el (kinevezésében: könyvtár, informatika szakos pedagógus megjelöléssel), vagy ezek a feladatok számára egy további jogviszonyban való foglalkoztatást jelentenek, arányosan meghatározva a bért a megtartott órák alapján? - A könyvtáros tanár számítástechnika-tanári végzettségét további szakképesítési illetménynövekedéssel [Kjt. 66. § (4) bekezdés], vagy számítástechnikai pótlékkal kell-e elismerni? Informatikatanárként hasznosítja a könyvtárosi végzettséget. Ha további jogviszonyban kell foglalkoztatni, jár-e neki a további szakképesítés utáni illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] Az oktatási törvény szerint az informatikai,számítástechnikai tantárgy oktatásához szükséges a számítástecnika szakostanári végzettség, és így valóban van módja arra, hogy a könyvtárosi munkakörbetöltése mellett számítástechnikát tanítson az érintett közalkalmazott....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Közalkalmazott illetménye

Kérdés: Középiskolában dolgozó közalkalmazott esetében, aki a pedagógusi végzettsége mellé szakirányú végzettségéről csak egy tanúsítványt tud felmutatni, beszámítható-e az illetménynövekedésnél a Kjt. 66. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a 7 százalékos növekedés?
Részlet a válaszából: […] ...a kinevezésében feltüntetésrekerül, és ezzel a képesítéssel a közalkalmazott rendelkezik is.Esetükben tehát meg kell vizsgálni munkatársuk kinevezését.Amennyiben a kinevezés tartalmazza a szakirányú végzettséget, úgy vizsgálniukkell a végzettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Szabadság mértékének meghatározása

Kérdés: Pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársunk 2004. október 25-én szülte első gyermekét. A 2004. évi szabadságot szülés előtt kivette. 2007. szeptember 1-jén munkába kíván állni. Hány nap szabadság illeti meg?
Részlet a válaszából: […] A GYES-ről visszatérő pedagógus kiadandó szabadságánakmértékét több körülmény figyelembevételével lehet meghatározni. Elsődlegesenmeg kell határozni, hogy a közalkalmazottat minden egyes évben mennyi szabadságillette volna meg, ha folyamatosan dolgozik, majd következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Mobiltelefonok költségeinek elszámolása

Kérdés: Intézményünk egy budapesti pedagógus- és nővérszálló, egy telephellyel üzemel, folyamatosan megszakítás nélkül. Ebből adódóan vannak olyan munkakörök, amikor a kollégáknak telefonkapcsolatban kell állniuk, valamint a mobiltelefon biztosítja az azonnali elérhetőséget rendkívüli berendelések esetén. Igazgatói engedéllyel ezek a kollégák a saját tulajdonú, nem előfizetéses, hanem kártyás mobiltelefonjukba feltöltő kártyát vásárolhatnak. Egy kollégánk az intézmény tulajdonában lévő mobiltelefont használja, ugyancsak feltöltő kártyával. Intézményünk előfizetéses mobiltelefonokkal is rendelkezik, melyet az igazgató asszony és a két épület gondnokai használnak. A telefonok üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a dolgozók szempontjából hogyan kell figyelembe venni, személyijövedelemadó-mentes vagy adóköteles juttatásként?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalónak bármikor – munkaidőn kívül is – szüksége lehet atelefonra az esetleges intézkedések, a munkáltató vagy a munkatársak elérésevégett. Ezt a körülményt, vagyis a telefon, a telefonkártya juttatásának azindokoltságát az adóhatóság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.