16 cikk rendezése:
11. cikk / 16 Korhatár előtti ellátásra jogosulttá váló közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíjintézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. december 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?
12. cikk / 16 Közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetés "40 éves nyugdíjra" való jogosultság alapján
Kérdés: Intézményünkben a "nők 40 éves" nyugdíjba vonulása során két dolgozó is élne ezzel a lehetőséggel (a szolgálati idő beszámítása megtörtént), viszont az intézmény szűkös anyagi lehetőségei miatt nem tudja a munkaviszonyt felmentés jogcímmel megszüntetni, ezért a közös megegyezést mint jogviszony-megszüntetési módot javasolja a dolgozóknak. Ebben az esetben a jubileumi jutalom kifizetése hogyan működik, esetükben a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni?
13. cikk / 16 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
14. cikk / 16 Nők "40 éves nyugdíjra" való jogosultságára tekintettel történő felmentés lehetősége a 2011. április 2-ától hatályba lépett Kjt.-módosítás alapján
Kérdés: Kérem szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy jogosult lenne-e jubileumi jutalomra az a közalkalmazott, aki 2011. december 31-étől szeretne nyugdíjas lenni, a 40 éves szolgálati idő szerint. Születési ideje 1953. január 10. 1971. július 1-jén kezdett el dolgozni, de 1971. 07. 01-től 1971. 12. 31-ig Állami Biztosítóban dolgozott, tehát nem közalkalmazottként. Ezt követően, és jelenleg is közalkalmazottként dolgozik. A 40 éves szolgálati idő beszámítását megkérte a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, akik 2010. december 31-éig 39 év 194 nap szolgálati időt mutattak ki.
15. cikk / 16 Előrehozott öregségi nyugdíj
Kérdés: Női dolgozónk 1948-ban született. Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 58 éves korában 2006-ban, amikor 35 éves köztisztviselői munkaviszonya lesz majd? 3 gyermeket nevelt, így igénybe veheti-e a 3 gyermek után a szolgálati idő beszámítását?
16. cikk / 16 Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai
Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
