4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Érvényesítés
Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
2. cikk / 4 Utalványozás, ellenjegyzés
Kérdés: Utalványozók és ellenjegyzők a saját kezű aláírás helyett alkalmazhatnak-e aláírás-bélyegzőt? Amennyiben van rá lehetőség, mi a feltétele és a szabályozása?
3. cikk / 4 Bevétel beszedésének utalványozása
Kérdés: Az Ámr. 136. § (6) bekezdése értelmében: "Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését." Mit jelent az, hogy külön utalványozni? A számlán azért fel kell tüntetni az utalványozó aláírását? A paragrafus nem említi az utalványozás ellenjegyzést, akkor mindenképpen szükséges ellenjegyezni, és azt a számlán kell feltüntetni? Hogyan valósítható meg a gyakorlatban ez a lehetőség?
4. cikk / 4 Normatív kedvezményes étkezésben részesülő gyermekek kiegészítő hozzájárulásának elszámolása
Kérdés: Milyen bizonylattal kell alátámasztani a módosított Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-c) pontja alapján normatív kedvezményes étkezésben részesülő gyerekek kiegészítő hozzájárulásának elszámolását?