Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...újrakezdése, a szabadság, betegség vége.A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége az Mt. által biztosított szabadság kiadása vagy keresőképtelenség miatt "szünetel" csak, a munkavállaló pedig bérre vagy az azt rövid időre helyettesítő kifizetésre jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Köztisztviselő keresetkiegészítése

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet aszünetelésből kiemel két esetet, amit nem tekint a keresetkiegészítésre valójogosultságnál szüneteltetésnek, azonban a keresőképtelenséget annak tekinti.Ennek értelmében attól, hogy munkahelyi baleset érte, keresőképtelen, akeresetkiegészítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Közalkalmazottak távolléti díja

Kérdés: Milyen esetekben kell a közalkalmazottak részére távolléti díjat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén munkával nemtöltött időre,– gyermek születése esetén az apát megillető 5 munkanapmunkaidő-kedvezmény (Mt. 138/A. §), – keresőképtelenséget okozó betegség esetén – kivéve azüzemi baleset és a foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényt (Tbj) ismódosította a 2004. évi CI. törvény. Az említett törvény 318. § (8) bekezdéseszerint az e törvénnyel megállapított járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Keresőképtelenség

Kérdés: A közalkalmazott mikor és kinek köteles jelenteni keresőképtelenségét? Milyen következményekkel jár, ha a közalkalmazott keresőképtelenségét nem jelenti a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségéből – kifejezett rendelkezés hiányában is – változatlanul következik, hogy az akadályoztatását, különösen keresőképtelenségét köteles munkáltatója tudomására hozni.Fentiek alapján arra a kérdésre, hogy mikor köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.