13 talált cikk a távollét , távolléti díj , keresőképtelenség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?

Kérdés: Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjast foglalkoztat önkormányzatunk, napi 8 órás munkaidőben. A kérdésem az lenne, hogy a munkavállaló igénybe veheti a táppénzt így, hogy nyugdíj mellett van foglalkoztatva? Ha igen, akkor a táppénzt a MÁK felé jelezni kell, ha nem, akkor a munkavállalónak igazolnia kell a távollétét, és arra az időszakra nem jár neki fizetés, vagy ez esetben mi a teendő?

Kérdés: Dolgozónk keresőképtelenné vált, de korábbi táppénz előzménye miatt csak rövid ideig jogosult táppénzre. Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a táppénzjogosultság lejár? Milyen feltételekkel szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony?

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján szabadság a munkában töltött idő alapján jár. A 115. § (2) bekezdése rögzíti, hogy mi minősül munkában töltött időnek. A kérdésünk az lenne, hogy a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság, mivel ez alatt az idő alatt már nincs tényleges munkavégzés?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?

Kérdés: Milyen esetekben kell a közalkalmazottak részére távolléti díjat fizetni?

Kérdés: Négy évig köztisztviselőként dolgoztam önkormányzatnál, ahol közszolgálati jogviszonyomat 2007. március 15-én közös megegyezéssel megszüntettem. 2007. március 16-tól egy másik intézménynél dolgozom köztisztviselőként, ahol közszolgálati jogviszonyom azóta is fennáll, tehát az egész 2007-es évben köztisztviselőként dolgoztam, azonban nem egy helyen. Az első helyen eltöltött időre nézve jár-e részemre 13. havi illetmény, és ha igen, azt kinek kell kifizetni?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél a munkavállaló 2005. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Ezt megelőzően 2004 szeptemberétől 2005. július 15-ig egy másik településen állt jogviszonyban. Ezen időszak alapján 2005. január 16-án egyhavi különjuttatásban részesült. Ezen jogviszonya a fenti időszakban közös megegyezéssel szűnt meg. 2005. július 15-től 2005. augusztus 31-ig újabb, határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. A dolgozó azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy a fenti jogviszonyban töltött idők alapján 2006. január 16-án kerüljön részére kifizetésre a 13. havi illetmény. Fennáll-e az intézmény fizetési kötelezettsége?