14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
2. cikk / 14 EU-s pályázatokból származó támogatások könyvelése
Kérdés: Önkormányzatunknak az EU-s pályázatokkal kapcsolatosan problémát okoz, hogy a beérkezett pénzt B16-ra vagy B2-re könyvelje. Az alábontás egyértelmű "fejezeti kezelésű előirányzatok EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozása", a rovatrend azonban nem. A MÁK által kiadott év eleji tájékoztató szerint a támogatási szerződésben meghatározott jogcímekkel azonosan kell lekönyvelni, vagy a B16-ra, illetve a B2-re a befolyt támogatást. A támogatói szerződések a jogcímmel kapcsolatban igen általánosságban fogalmaznak. Egy futó projektünkben például 46?705?686 Ft támogatást nyert önkormányzatunk konzorciumban több településsel és a megyei önkormányzattal, a támogatás jogcíménél 1?027?551 Ft csekély összegű de minimis támogatás, 120 641 879 Ft a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás szerepel, amely a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 18-22 §-ában, 23. §-a (1) bekezdésének 23. pontjában, 24. §-a (b) pontjában és a 90-94. §-ában foglaltaknak megfelelően nyújtható. A kormányrendelet 23. §-ának (1) bekezdése ír beruházási és működési támogatásról is, a 90-94. § szintén. A támogatási szerződés mellékletében található költségvetésből kiolvasható, hogy önkormányzatunk
- beruházásokhoz kapcsolódó költségekre 7?813?686 Ft-ot,
- egyéb projekt előkészítéshez kapcsolódó költségre 1 471 500 Ft-ot,
- előzetes tanulmányok költségeire 35 560 000 Ft-ot,
- egyéb szakértői szolgáltatás költségeire 1 860 500 Ft-ot fordíthat.
Fentiek alapján kérdésem, hogy helyesen jár el az önkormányzat, ha az egyéb szolgáltatás költségei a (hatósági díjak, illetékek, felmérések, tanulmányok) a K3 rovaton jelentkeznek kiadásként, akkor a bevételt a B16 rovatra könyveli? És ha ez helyes, akkor minden pályázat esetében vizsgáljuk meg a projekt költségvetését, és a felmerülő kiadások tekintetében osszuk fel a bejövő támogatást B16 és B2 között? Vagy az a helyes, ha B2-re tesszük az egészet, tekintettel arra, hogy a kormányrendelet 3. §-a kimondja, hogy program előirányzatából működési támogatásnak nem minősülő támogatás nyújtható?
- beruházásokhoz kapcsolódó költségekre 7?813?686 Ft-ot,
- egyéb projekt előkészítéshez kapcsolódó költségre 1 471 500 Ft-ot,
- előzetes tanulmányok költségeire 35 560 000 Ft-ot,
- egyéb szakértői szolgáltatás költségeire 1 860 500 Ft-ot fordíthat.
Fentiek alapján kérdésem, hogy helyesen jár el az önkormányzat, ha az egyéb szolgáltatás költségei a (hatósági díjak, illetékek, felmérések, tanulmányok) a K3 rovaton jelentkeznek kiadásként, akkor a bevételt a B16 rovatra könyveli? És ha ez helyes, akkor minden pályázat esetében vizsgáljuk meg a projekt költségvetését, és a felmerülő kiadások tekintetében osszuk fel a bejövő támogatást B16 és B2 között? Vagy az a helyes, ha B2-re tesszük az egészet, tekintettel arra, hogy a kormányrendelet 3. §-a kimondja, hogy program előirányzatából működési támogatásnak nem minősülő támogatás nyújtható?
3. cikk / 14 EU-s forrásból finanszírozott konferenciaszervezés adózása
Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?
4. cikk / 14 Következő évre áthúzódó tb-ellátás
Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
5. cikk / 14 Rovatrend II.
Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
6. cikk / 14 Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai
Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?
7. cikk / 14 ERA-kód
Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
8. cikk / 14 Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból
Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
9. cikk / 14 Közhatalmi tevékenység
Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
10. cikk / 14 Szállítói finanszírozás
Kérdés: Európai uniós pályázatot nyertünk el, ahol szállítói finanszírozási formában a számla támogatásra eső része közvetlenül kerül a szállítónak kifizetésre az önerő kifizetésének igazolása után, a benyújtást követő 30 napon belül, a hiánypótlás idejét nem beleértve. A szállító által kiállított számla intézményünk nevére szól. Hogyan történik a szállítói finanszírozás elszámolása 2013. évben? Ki kell mutatni a kötelezettségek között?
