20 talált cikk a határozat , szerződés , kiadások kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?

Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?

Kérdés: Kell-e költségvetési szervnél a bevételeket ellenjegyezni, utalványozni, teljesítést igazolni?

Kérdés: A kormány 1869/2020. (XII. 2.) Korm. határozatával települési önkormányzati feladatellátáshoz nyújtott támogatást. A 300 millió forint támogatásból önkormányzati bérlakásokat bontottak le az ott élők kiköltöztetésével. A lakásokban élő bérlők részére cserelakásokat biztosítottunk, de a bérlők egy része azt nem fogadta el. Ezeknek a bérlőknek az önkormányzat ún. bérletijog-megváltást fizet az erre biztosított 300 millió forint támogatás terhére. Hogyan kell könyvelni a bérlők részére ilyen címen fizetendő összegeket?

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!

Kérdés: 2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?

Kérdés: Egy sportegyesület nagy értékű beruházáshoz tervpályázat lefolytatását és kiviteli tervek elkészítését végzi el. A beruházó (építtető) és egyben a vagyonkezelő egy költségvetési szerv. A tervezési, szakértői, lebonyolítási, műszaki ellenőri és projektmenedzsmenti díjakat a sport-egyesület aktiválhatja-e, vagy megkezdett beruházásként értékesíti/hasznosítja/térítés nélkül átadja a beruházónak, jövőbeni vagyonkezelőnek, azaz a költségvetési szervnek? A sportegyesület költségei egyáltalán beruházási költségeknek minősülnek-e, vagy egy készletet állít elő (a tervpályázatot)? [A 2019. évi Maccabi Európa Játékok megrendezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1323/2017. (VI. 8.) Korm. határozat alapján feltett kérdés.]

Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési intézmény) bírósági határozat alapján kártalanítást köteles kifizetni magánszemély részére földterület (rét) kisajátítása és a hozzá kapcsolódó zöldkár (széna) címen. A zöldkárt a magánszemély mint őstermelő, a bírósági határozatot követően, leszámlázta intézményünk részére. A kisajátítással érintett földterület szerzése (a jogszabálynak megfelelően) a bírósági határozatban előírt összegben (a bekerülési érték alapjaként) ingatlanberuházásként kerül intézményünknél könyvelésre. Kérdés, hogy a hozzá kapcsolódó zöldkár (amelyre őstermelői, áfát is tartalmazó számla érkezett) része-e a földterület bekerülési értékének, vagy egyéb dologi költségként könyvelendő?