4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika
Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
2. cikk / 4 Előlegek elszámolása
Kérdés: Középiskola íróasztalokat és székeket vásárolt a diákok és a tanárok számára. A kötelezettségvállalások dokumentumán, a megrendelésen (formanyomtatvány) jelezte, hogy a 2 százalék engedményre vonatkozóan élni kíván a lehetőséggel, és a szállítás előtt átutalja a vételárat. A szállító a kedvezményes értéken visszaigazolta a megrendelést. Az intézmény a kedvezményes előlegszámla teljes végösszegét átutalta a szállítónak. Az átutalást követően a teljesítés és azok dokumentálása rendben megtörtént. A belső ellenőrzési csoporton belüli domináns vélemény szerint (csalás) az intézmény a számviteli alapelveket megsértette. Igaz-e az utóbbi állítás, vagy az intézmény eljárása helyes volt?
3. cikk / 4 Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás elszámolása
Kérdés: Bérlőnk vagyonkezelésünkben lévő ingatlanon beruházást végzett, a beruházás ellenértékét a bérleti díj 50 százaléka terhére érvényesíti, amelyről számlát állít ki számunkra. Hogyan kell könyvelni, illetve mely kiadásnemen kell nyilvántartani? A bérlő hogyan könyvelje le az erről kiállított számlát?
4. cikk / 4 Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál
Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.