3 talált cikk a közszolgálati jogviszony , ösztöndíj , képviselő , kormánytisztviselő kifejezésre

Kérdés: Idén szeptemberben lesz 25 éve, hogy egy település polgármesteri hivatalában dolgozom köztisztviselőként folyamatosan, megszakítások nélkül. A Kttv.-ben leírtak alapján én úgy értelmezem, hogy csak akkor jár részemre a 25 éves jubileumi jutalom, ha erre a juttatásra vonatkozóan a képviselő-testület külön rendeletet alkotott. Csak a kormánytisztviselőknek jár ez a juttatás "automatikusan"? Jól értelmezem-e ezen jogszabályi előírást?

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 2008. május 1-jén került kinevezésre. Előtte, 2008. január 1-jétől április 30-áig az önkormányzat (és nem a polgármesteri hivatal) alkalmazásában állt a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, munkáltatója a polgármester volt. Az általa végzett adminisztrációs feladatokat a polgármesteri hivatalban végezte. Az önkormányzatnál fennálló munkaviszonya beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál? (A korábbi jogviszony beszámításai egyértelműek.) A 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint figyelembe kell venni a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt. A Ktv. hatálya alá a képviselő-testület hivatala tartozik.

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?