11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Önkormányzat követelésállománya
Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
2. cikk / 11 Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
3. cikk / 11 Start-program keretében megtermelt termények
Kérdés: Önkormányzatunknál a Start-program által megtermelt saját termelésű készletet (zöldségfélék) a polgármesteri hivatalnál működő konyha részére térítés ellenében (piaci áron), vagy térítés nélküli átadással (ingyen) kell átadnunk? Az eddigi években két eljárást követtünk:
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
4. cikk / 11 START munkaprogram
Kérdés: Önkormányzatunk a START munkaprogramon belül konyhakerti terményeit értékesíteni kívánja a lakosság részére. Milyen feltételekkel lehet ezt megtenni? Vállalkozónak is értékesítünk, ebben az esetben az önkormányzatnál nem minősül-e ez vállalkozási tevékenységnek?
5. cikk / 11 Önkormányzati ingatlan felújítása
Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?
6. cikk / 11 Start munkaprogram
Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
7. cikk / 11 Melegétkezés térítési díja
Kérdés: Hogyan történik a dolgozók által igénybe vett melegétkezés számviteli elszámolása a saját konyhával rendelkező költségvetési szerv esetében, ha a térítési díj alacsonyabb az élelmiszer tényleges bekerülési értékénél, és a különbözet utáni adófizetési kötelezettség a MÁK KIR-rendszerén keresztül teljesül?
8. cikk / 11 Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
9. cikk / 11 Szociális alapon nyújtott étkeztetés
Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?
10. cikk / 11 Szociális Gondozási Központ tevékenysége
Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.
