17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Változás a kataalanyiságban
Kérdés: A katatörvény módosítása miatt az a helyzet állt elő, hogy kisadózó vállalkozóval kötött szerződés alapján a munkák nem készültek el 2022. augusztus 31-ig, a vállalkozó a számlát később állította ki.
1. Kellett volna a szerződést módosítani, vagy elég, ha a vállalkozó közölte, milyen formában folytatja tovább a vállalkozását? (Feltételezzük, hogy változik az adószáma, áfát fog felszámítani, illetve jogutód lesz a nem katás vállalkozás.)
2. Hogyan kell eljárni helyesen, ha előleget vagy részszámlát fogadtunk be a katás vállalkozótól, azonban a végszámla kiállításakor már nem katás? Előzőek maradhatnak áfamentesek, csak a végszámlára számít fel áfát, vagy visszamenőleg korrigálni kell azokat is áfásra?
1. Kellett volna a szerződést módosítani, vagy elég, ha a vállalkozó közölte, milyen formában folytatja tovább a vállalkozását? (Feltételezzük, hogy változik az adószáma, áfát fog felszámítani, illetve jogutód lesz a nem katás vállalkozás.)
2. Hogyan kell eljárni helyesen, ha előleget vagy részszámlát fogadtunk be a katás vállalkozótól, azonban a végszámla kiállításakor már nem katás? Előzőek maradhatnak áfamentesek, csak a végszámlára számít fel áfát, vagy visszamenőleg korrigálni kell azokat is áfásra?
2. cikk / 17 Légvezeték kiváltásához kapcsolódó beruházás
Kérdés: Egy légvezeték kiváltásához kapcsolódó beruházás költségét az önkormányzat kifizette, a számla áfatartalmát költségként elszámolta. A tevékenységgel (beruházással) kapcsolatban az önkormányzat áfa-visszaigénylésre nem jogosult, ezért nem igényelte vissza a beruházási költség áfatartalmát. Térítés nélküli átadás-átvételi jegyzőkönyvben leírtak alapján a beruházás az áramhálózati szolgáltató (térítésmentesen) tulajdonába kerül, melyről számla kiállítását kéri. Köteles-e az önkormányzat számlát kiállítani a beruházás összegéről? (Az áramszolgáltató csak a számla áfatartalmát szeretné átutalni az önkormányzat részére.)
3. cikk / 17 Háziorvosi ügyelet katás orvosokkal
Kérdés: Önkormányzati társulásunk háziorvosi ügyeletet működtet. A feladat finanszírozására a NEAK-kal finanszírozási szerződésünk van. Az ügyeletben részt vevő orvosok az elvégzett egészségügyi szolgáltatást kiszámlázzák a társulás felé, akik között vannak katás vállalkozók is. Ha egy katás partnernek kifizetett szolgáltatási díj eléri az évben a 3 millió forintot, akkor a kifizető társulást terheli-e a 40%-os különadó-fizetési kötelezettség? A társulás nem költségvetési szerv. Az erről szóló jogszabályban felsorolt kivételek közül érvényes-e ránk az egészségbiztosítási alapokból származó finanszírozásként juttatott kifizetés adómentessége?
4. cikk / 17 Szennyvíztisztító telep felújítása
Kérdés: Meglévő szennyvíztisztító telep felújításának összköltségét a kivitelező az érintett 3 települési önkormányzat részére számlázta ki három egyenlő részben. A telep földrajzilag az egyik településen található, csak ennek az önkormányzatnak a vagyonában és kataszteri nyilvántartásában szerepel a szennyvíztisztító telep. Ebben az esetben azok az önkormányzatok, amelyeknek a vagyonában nem szerepel szennyvíztisztító telep, a részükre kiszámlázott felújítás költségét hogyan tudják aktiválni?
5. cikk / 17 Ingatlan-bérbeadás számlázása
Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy kistelepülésen, és az alábbiakat tapasztaltam. Az önkormányzat önkormányzati rendelet alapján közterület-használatot számláz (Ft/négyzetméter tarifával), alap + áfa kerül a számlára. Másik esetben földbérleti díjat (szántóföldi terület) számláznak áfa nélkül. Melyik a helyes számlázás?
6. cikk / 17 Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után
Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
7. cikk / 17 Természetben kapott adományok elszámolása
Kérdés: Költségvetési-államháztartási számvitel kapcsán ezekben a napokban élesen vetődik fel a pénzügyi teljesítést nem igénylő természetben kapott adományok elszámolása. Kérem ennek tételes könyvelését mind a fenntartónál (pl. önkormányzat), mind pedig az intézménynél (pl. SzGyF fenntartású idősotthon) tételesen és részletesen – lehetőleg egy konkrét példán keresztül – bemutatni szíveskedjenek. Kérem, hogy a példában a működési költségként elszámolandó (pl. fertőtlenítőszerek, maszkok stb.) és a tárgyi eszközök (pl. lélegeztetőgép stb.) esetére legyenek kedvesek kitérni. Fontos, hogy a fenntartói és az intézményi oldal teljes körű kontírozásait is részletesen megismerhessük. Azt a megoldás is szeretnénk látni, amikor a fenntartó önkormányzat kapja az eszközöket a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.). Továbbá szeretnénk tisztán látni a gazdasági esemény kezelését akkor is, ha nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény kapja ezeket az eszközöket, ugyanígy a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.).
8. cikk / 17 Önkormányzati kerékpárút aktiválása
Kérdés: Önkormányzatunk kerékpárutat létesített. A megvalósított beruházás (nyomvonal) állami tulajdonú ingatlant is érintett, ezért önkormányzatunk ingatlanhasznosítási szerződést kötött az állami vagyonkezelővel. A szerződésben rögzítésre került, hogy az ingatlan a magyar állam tulajdonát képezi, erre tekintettel a beruházó a kivitelezési időszak alatt a beruházást idegen dolgon végzett beruházásként tartja nyilván könyveiben. A beruházást követően a létesítmény számviteli nyilvántartását továbbra is az önkormányzat végzi értéknövelő beruházásként, és azt továbbra is a saját könyveiben tartja nyilván. Továbbá a létesítmény – a fennmaradásig tartó időszak alatt az üzemeltetéssel kapcsolatos – valamennyi költsége szintén az önkormányzatot terheli. A beruházásaktiváláskor az állami tulajdonú területet is érintett. Az önkormányzati ASP szakrendszerben hogyan vételezem be és tartom nyilván a beruházást a KATI és az ingatlanvagyon-kataszterekben, hogy két szakrendszer bruttó értékei megegyezzenek? Illetve számviteli szempontból hogyan tartom nyilván az ilyen jellegű beruházást?
9. cikk / 17 Vagyonkezelésbe adott ingatlan
Kérdés: Önkormányzatunk a tankerület, illetve a szakképzési centrum részére – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adott számos épületet, építményt. Az átadással egyidejűleg a tárgyieszköz-nyilvántartásban is átvezetésre került a bruttó érték, illetve értékcsökkenés összege, és a továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. Az ingatlanvagyon-kataszterben hogyan kezeljük a vagyonkezelésbe adást? A tankerület államháztartáson belüli szerv, de nem az önkormányzat által irányított költségvetési szerv, így az önkormányzat konszolidált beszámolójában a tankerület nem szerepel. Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből annak érdekében, hogy biztosítsuk az egyezőséget a beszámoló és a vagyonkataszterben nyilvántartott értékek között? Mi a helyzet abban az esetben, ha az ingatlannak csak egy része kerül vagyonkezelésbe adásra? Megfelelő-e ebben az esetben, ha a vagyonkataszter-nyilvántartásban megjelöljük a vagyonkezelőt, és a megjegyzésben szerepel, hogy mennyi a vagyonkezelő kezelésében és mennyi az önkormányzat kezelésében lévő ingatlan értéke?
10. cikk / 17 Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.