Kötelezettségvállalás elszámolása

Kérdés:

Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött földterületek vételére. A szerződés alapján a vételárat 2 egyenlő részletben kell kifizetni. Az első részlet fizetési határideje 2022. december 15. volt, míg a vételár második részletének kifizetési határideje: 2023. március 31. Úgy gondolom, hogy kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételekor az első részlet összegét a költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalásként, majd a második részletet a költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásként kell nyilvántartásba venni. Kérem, hogy a fent leírtakkal kapcsolatos gazdasági eseménnyel összefüggő költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti könyvelési tételeket leírni szíveskedjenek!

Részlet a válaszából: […] ...az esedékesség szerinti év vagy évek költségvetései terhére vállalható kötelezettség.Ennek alapján a 2023. 03. 31-én esedékes részletet költségvetési évet követő kötelezettségvállalásként kell nyilvántartásba venni.A számviteli elszámolást a 38/2013. NGM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Pályázatokból nyert tavalyi támogatásokat a veszélyhelyzet miatt ebben az évben sem tudjuk felhasználni, miközben a felhasználást a 04-es táblában fel kell könyvelnünk. Mi a teendő az áthúzódó pénzmaradvány összegével?
Részlet a válaszából: […] ...szerv a zárszámadási rendeletével, határozatával egy időben állapítja meg, és ha szükséges, módosítja a költségvetési rendeletét, határozatát.(Kéziratzárás: 2021. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
Részlet a válaszából: […] ...nem képezi az intézmény költségvetési keretét. Fontos azonban a biztonságos és ellenőrizhető, dokumentált pénzmozgás biztosítása. A letéti számlák esetében is biztosítani kell, hogy az utalást megelőzően történjen meg a kifizetés jogosságának ellenőrzése, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Kincstárjegyek és lekötött betétek év végi elszámolása

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a lekötött bankbetéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, valamint a forintszámlákat és a devizaszámlákat.Az Áhsz. 41. §-ának (1) bekezdése és 43. §-a (13)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Érvényesítés

Kérdés: VIP-kártya esetén, ahol a bizonylatok utólag kerülnek a pénzügyi területre, hogyan kell történnie az érvényesítésnek és az utalványozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is – az érvényesítőnek ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Áhsz., továbbá az Ávr., valamint a szabályzat hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Építmény bontása

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?
Részlet a válaszából: […] ...az épületet megvásárolják, akkor a következő szabályok érvényesek. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Közmunkaprogramban termesztett zöldségek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk közmunkaprogramok során zöldségeket termeszt, melyet helyi piacon értékesít. Szeretnénk ezt szabályosan megtenni, kérem tájékoztatásukat, milyen számviteli és egyéb szabályokat szükséges az értékesítés során betartani?
Részlet a válaszából: […] ...Az értékesítés bevételét is az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a pénzügyi, mind a költségvetési számvitelben.A készletet ki kell vezetni a pénzügyi számvitelben:T 571 – K 232, 2312.Az önköltségszámítási szabályzatban a növénytermelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Maradvány

Kérdés: A költségvetésben a maradvány meghatározása a költségvetési számvitelből történik az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység költségvetési és finanszírozási bevételeinek és kiadásainak különbözeteként. A korábbi években a nyitó és záró pénzkészlet, illetve függő tételek korrigálásával lehetett megállapítani a pénzmaradványt. A pénzügyi számvitelből megállapítható-e a maradvány összege? Van-e olyan összefüggés, képlet, amelyből ugyanazt az összeget kapnánk meg akkor is, ha a záró pénzkészletet a függő tételekkel (esetleg a vevőköveteléssel, szállítói tartozással) korrigálnánk?
Részlet a válaszából: […] ...fogalomnak megfelelően egyszerűsítette a költségvetési maradvány megállapításának módját és tartalmát, megszűntek a záró pénzkészletet érintő korrekciós tételek (az aktív és passzív pénzügyi elszámolások) és a pénzmaradvány összegét módosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Ugyanazon gazdasági eseménynél lehet-e ugyanaz a személy a pénztárellenőr és a pénzügyi ellenjegyző?
Részlet a válaszából: […] ...előírásszerűen állították-e ki, nincsenek-e rajta törlések vagy szabálytalan javítások,– a bizonylathoz valamennyi szükséges mellékletet csatolták-e,– a bizonylatok tartalmazzák-e a teljesítés igazolását,– a pénztárbizonylat és az alapbizonylat adatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Közfoglalkoztatott dolgozók

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
- saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
- térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
- feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
- intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.
Részlet a válaszából: […] ...visszavezetése a pénzügyi számvitel szerintT 571 – K231Térítés nélküli átvétel elszámolásaA mástól átvett saját termelésű készletet térítés nélkül csak vásárolt készletként lehet nyilvántartásba venni.1. Átvétel a pénzügyi számvitel szerintT211/212 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.
1
2
3