Vízi turizmus infrastrukturális fejlesztése

Kérdés: 1. Önkormányzatunk TOP PLUSZ pályázatot nyert el. A projekt keretében turisztikai fejlesztés valósul meg, mely magában foglalja a vízi turizmus infrastrukturális fejlesztését (kishajók fogadására alkalmas kikötő létesítése, napkollektoros rendszer telepítése) és közúti infrastruktúra fejlesztését (kiszolgáló út és járdafelújítás, parkolók kialakítása). A fejlesztés egyszerre szolgálja a helyi turizmus élénkítését, továbbá a helyi, valamint a környékbeli lakosság szabadidős és sporttevékenységekre vonatkozó lehetőségeinek bővítését. A pályázati anyagban felsorolásra kerültek azok az ingatlanok, melyeken a beruházás megvalósul, melyhez kapcsolódik a megvalósítani kívánt úszóműves kikötőhely, mely az engedélyeztetést követően lajtsromszámmal kerül azonosításra.
A pályázatra nettó finanszírozást nyertünk, azaz az áfa nem elszámolható költség, azt önerőként biztosítjuk.
2. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 88. §-ának (4) bekezdése tekintetében az adókötelezettséget választotta.
3. Önkormányzatunk a projekt keretében megvalósuló úszóműves kikötőhelyet előbérleti szerződés alapján bérbe adta a 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező kft.-jének. A kft. tevékenységei között szerepel a 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, valamint az 5030 Belvízi személyszállítás. A pályázat megvalósulását követően a pályázati kritériumoknak megfelelően üzemeltetési szerződést kívánunk kötni. A nyertes üzemeltető szerződés alapján működteti a projekt során megvalósított úszóműves kikötőt.
4. Önkormányzatunk áfalevonási, visszaigénylési jogát az alapozhatja meg, hogy a projekt megvalósításával kialakított úszóműves kikötő használata, hasznosítása az önkormányzat áfaköteles gazdasági tevékenysége részeként történik, ahogy ez az Áfa-tv. 120. §-ának szövegéből következik. Az önkormányzat előbérleti szerződése megalapozza-e az áfalevonási jogát, a beruházás során élhet-e áfalevonási jogával? A pályázat során megvalósuló úszóműves kikötőhely ingatlan vagy ingó bérbeadásnak minősül?
Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...rendeletnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról szóló 1042/2013/EU végrehajtási rendeletet (2013. október 7.) és a 2006/112/EK irányelvet.A 2006/112/EK irányelv alkalmazásában az alábbiak tekintendők ingatlannak:a) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Utazási költségtérítés

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is – a munkáltatótól a munkába járásról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Munkába járás

Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítést olyanformában is megvalósíthatja a munkáltató, mint ahogy Önök is, hogy összesdolgozójának megvásárolja a bérletet (jegyet), és ezt osztja ki érintettdolgozói részére. Az elszámolási kötelezettség az átadott bérletek (jegyek)számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Csoportos személyszállítás

Kérdés: Cégünk Budapest közigazgatási határán kívül található. A dolgozók térítés nélkül kapnak bérletet olyan buszjáratra, amely a munkáltató telephelye és Budapest között közlekedik. Ezt a szerződéses járatot egy vállalkozó üzemelteti, és cégünk a vállalkozótól "buszbérlés továbbszámlázása" megnevezéssel kap számlát a szolgáltatásról. Erre a buszra kizárólag a buszt üzemeltető vállalkozóval szerződést kötő munkáltatók vehetnek bérletet. Kérdésünk, hogy a juttatást milyen adókötelezettség terheli, és beletartozik-e az adóköteles béren kívüli juttatások körébe?
Részlet a válaszából: […] ...esetben adófizetési kötelezettség nem terheli a juttatást. Abban az esetben, amikor négy főnél kevesebb dolgozó részérejuttatnak bérletet, akkor a személyijövedelemadó-törvény 69. § (1) bekezdés i)pontja alapján természetbeni juttatás címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.