5 talált cikk a szerződés , mentesség , képviselő , letét kifejezésre

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Kérdés: Egy magyar társaság acélipari termékeket vásárol egy német társaságtól, amely a termékeket egy kínai cégtől szerzi be Kínából. Felmerült, hogy a leszállított termékkészletet konszignációs készletként kezeljék a vevői felhasználásig. A német társaság közvetlenül Kínából szállítja a termékeket a magyar társaság raktárába. A számlázást a német partner olyan ütemben kívánja elvégezni, ahogyan a vevő kitárolja a terméket raktárából felhasználásra. A vám- és áfajogi szabad forgalomba hozatal Magyarországon történik megbízott vámügynökségen keresztül. Az importtal kapcsolatban két variáció lehetséges, ezekkel kapcsolatban kérem a segítségét.
1. Az első esetben felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a magyar társaság adja, ún. vámszámla alapján megtörténik a szabad forgalomba bocsátás, és vámhatározat alapján a magyar vevő megfizeti az áfát, melyet majd saját bevallásában levonásba helyezhet.
- Szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad, vagy azonnal el kell készítenie a végleges számlát?
- Megvalósulhat az az eset, hogy ezt a terméket konszignációs készletként kezelik a felek? Ebben az esetben a német társaság a raktárból történő kitárolások alkalmával milyen értékesítésről kell, hogy számlát adjon? Belföldi értékesítés, importértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
2. Másik lehetőségként felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a német társaság adja, végleges vámkezelés valósulhat meg közvetett vámjogi képviselet keretében. Megtörténik a vámkezelés, ezek után a terméket a vevő raktárába szállítják.
- A német társaság milyen számlát kell, hogy kiállítson: belföldi értékesítés, közösségi értékesítés vagy import?
- A német társaságnak ebben az esetben be kell jelentkezni adószámért a NAV-hoz?
- Ha az ügylet közösségi értékesítésnek minősül, akkor alkalmazhatóak lennének-e a vevői készletre vonatkozó előírások?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?

Kérdés: Az önkormányzat víz- és csatornaszolgáltatási feladatait 100 százalékban az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság látja el. A szolgáltatást a társaság az önkormányzat által beapportált és azt követően 1995-től saját beruházásában megvalósított saját tulajdonú víziközmű-vagyona felhasználásával nyújtja. A Htv., illetve az Áht. 2005. évi XCII. módosítása alapján az önkormányzatok a tulajdonukban lévő, korlátozottan forgalomképes víziközmű-vagyont vagyonkezelésbe adhatják. A törvénymódosítás 2007. január 1-jén lép hatályba. A vagyonkezelés intézményével az önkormányzat a tulajdonjog megtartása mellett minden üzemeltetési és vagyonkezelési feladatot átadhat a vagyonkezelőnek, így az eszközökkel kapcsolatos beruházási feladatokat is. Mivel a kijelölés törvényi felhatalmazáson alapul, helyes-e az a feltételezés, hogy az ingyenesen megszerzett vagyonkezelői jog átadása, gyakorlása nem keletkeztet általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget? Ha a vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő ingyenesen szerzi meg, a vagyonkezelésbe adás az önkormányzat részéről gazdasági tevékenységnek minősül-e? A vagyonkezelői jog átadása közhatalmi tevékenységnek minősül-e az önkormányzat szempontjából? Amennyiben nem minősül annak, akkor az önkormányzat csak a megépült közmű ellenérték fejében történő bérbeadásával, vagy pályáztatás keretében ellenérték fejében való vagyonkezelésbe adással válik-e jogosulttá az áfa levonására?