Adóbírság kiszabása

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?
Részlet a válaszából: […] ...nem állapított meg szándékos adóeltitkolást.Az adóbírság megállapítása mindig egyedileg, az eset összes körülményének gondos mérlegelése után történik. A bírság mértékének meghatározása ugyan az adóhatóság feladata (hivatalból), de az adózó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollja

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság kivételével -, amely esetében a tárgyévet megelőző két üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő a társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Személyi finanszírozás

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
Részlet a válaszából: […] ...lehet nyilvántartásba venni. Ennek megfelelően, ha a 2015. novemberi és decemberi teljesítmények után járó támogatások összege a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, azt a 2015. évre könyvelésébe a zárlati munkák során követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Rendkívüli munkavégzés elrendelésének jogszerűsége

Kérdés: Hatórás részmunkaidőre vagyok kinevezve, de 2016 novembere óta 8 órában dolgozom. Ezt úgy oldják meg, hogy mindig 2 óra túl--órának minősül. Hiába dolgoztatnak velem 8 órát, cafeteriát 6 órás munkára fizetnek.
Részlet a válaszából: […] ...stb. esetén – csak hozzájárulásával rendelhető el.A munkáltató a munkavállaló érdekeit a munkaidő-beosztás körében a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Őrző-védő kutya számvitele

Kérdés: Közterület-felügyelők mellett járőröző, valamint a felügyelet székhelyét őrző 2 éves kan szolgálati kutyát a számviteli nyilvántartásba tárgyi eszközként (tenyészállat) vagy készletként (egyéb állat) szükséges felvezetni?
Részlet a válaszából: […] ...a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A tenyészállatok a mérlegben a tárgyi eszközök között kerülnek kimutatásra.Az őrző-védő kutya a fenti elvek alapján tenyészállat, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Vagyonkezelésbe adás

Kérdés: Kórház nonprofit gazdasági társaságként működött 2013. 07. 31-ig. 2013. 08. 1-jétől állami irányítás alá került. Adatok a törzskönyvi kivonatból: alapítói jog gyakorlója: EMMI, középirányító szerv: GYEMSZI, felügyeleti szerv: EMMI. Az induló költségvetési szerv az eszközöket részben "vagyonkezelésbe" kapta, részben pedig számla ellenében a régi gazdasági társaságtól vásárolta. A "vagyonkezelésbe" ingyenesen kapott eszközöket hogyan kell könyvelni? Ugyanis a 249/2000. Korm. rend. (Áhszr.) szerint a 165. Vagyonkezelésbe vett eszközök között akkor kell kimutatni, ha a kezelésbe vevő nem tartozik a kezelésbe adó irányítása alá. A szerződést a GYEMSZI írta alá.
Részlet a válaszából: […] ...adott és vett eszközöket nem lehet elkülönítve kimutatni, azaz a 16. számlaosztályban megjeleníteni, azokat az év végi rendező mérlegben ki kell vezetni, azaz a 16-os számlaosztályból vissza kell vezetni az eredeti 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Orvosi ügyeleti gépkocsivezető besorolása, részére védő- vagy munkaruha juttatása

Kérdés: Központi orvosi ügyeleten dolgozom, közalkalmazotti jogviszonyban. Munkaköröm: ügyeleti gépkocsivezető. Foglalkozási terület: egészségügyi feladat ellátása. Munkaköri leírásom szinte megegyező a mentősofőrökével, s a feladataim is ugyanazok. A munkakör PAV I. alkalmassági vizsgához kötött, mivel megkülönböztető jelzéseket is használunk, és 2014. január 1-jétől a mentők irányítása alá fogunk tartozni Tetra nyomkövetővel a gépkocsiban. Ellátási területünk 12 település és a hozzá tartozó közterületek, autópályák stb. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint, úgy tudom, a sofőröket "B", "C" és "D" fizetési osztályba lehet sorolni. Én jelenleg "C" fizetési osztály 11. fokozatába vagyok sorolva. Mi kell ahhoz, hogy egy, a fent leírt munkakörben dolgozó sofőr "D" fizetési osztályba legyen sorolva? Iskolai végzettségeim: épületasztalos szakmunkás-bizonyítvány, faipari szakközépiskolai érettségi, faipari technikusi oklevél. 1982 óta van hivatásos vezetői engedélyem, elsősegélynyújtó tanfolyamon is részt vettem. Szeretném továbbá megtudni, hogy megillet-e munkaruha, ha igen, milyen jogszabály alapján? Ugyanis a saját ruhánkban segédkezünk sebellátásoknál, baleseteknél, halottvizsgálatnál, s minden olyan esetben, amikor az orvosnak szüksége van ránk. Természetesen a gépkocsit is ugyanabban a ruhában mossuk, takarítjuk.
Részlet a válaszából: […] ...juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.Az Ön munkaköre esetében tehát azt kell mérlegelnie a munkáltatónak, hogy a munkaköri feladatok egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátásához szükséges-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Gazdasági vezetők képesítési követelménye

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeket írnak előa gazdasági vezetők és a belső ellenőrök részére, és ugyancsak eltérő, sajátosfeltételei vannak a mérlegképes könyvelői igazolvány kiadásának. A gazdasági vezetők esetében az új előírások szerint afelsőfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Gazdasági vezetők képesítési követelményei az új Ámr. alapján

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...vagy – a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel,szakképzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítésselkell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek továbbá a könyvviteli szolgáltatáskörébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Gazdasági vezetők képesítési követelménye

Kérdés: Az új Ámr. [292/2009. (XII. 9.) Korm. rendelet] hatálybalépésével változott-e 2010-től a gazdasági vezetők képesítési követelménye a régi Ámr. szabályaihoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazta, hogy a gazdasági vezetőnek vagy szakirányúfelsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel ésemellett mérlegképes könyvelői vagy azzal egyenértékű képesítéssel kellrendelkeznie. Ez a szabályozás – némi átfogalmazástól eltekintve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
2
3