Kötelezettségvállalások

Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó elő­írásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?
Részlet a válaszából: […] ...és annak módosulásai (ideértve az átértékelést is) összegét a forint mellett devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérleg-fordulónapi árfolyamot, a Gst. szerinti adósságot keletkeztető ügylet esetén az államadósság számítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...igazolt visszaérkezése az adós fel nem lelhetőségére,– az elévülés tényét igazoló okiratok.Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt az Áhsz. 26. §-ának (11) bekezdése alapján a különféle egyéb ráfordítások között el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Téves átutalás alapján kifizetett összeg visszakövetelése

Kérdés: Önkormányzatunk ez év elején a szociális támogatások utalásakor két egymást követő hónapban téves folyószámlaszámra utalt egy szociális jellegű kifizetést. A tévedés kiderült, a jogosult személy visszamenőlegesen megkapta a támogatást, azonban az a személy, akinek a folyószámlájára tévesen történt az utalás, a felszólító levél ellenére sem fizette vissza a jogtalanul felvett támogatást. Milyen jogszabályi lehetőség van rá, hogy a tévesen kifizetett összeget az arra nem jogosult személytől visszavegyük? Az illető bejelentett munkahellyel rendelkezik, és szociális támogatásban nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...meghagyásos eljárást, polgári pert kezdeményezhet (a tévesen átutaltösszeg nagyságától is függően). Természetesen ebben az esetben mérlegelendő azátutalt pénzösszeg nagyságrendje is, hiszen előfordulhat, hogy a jogi útigénybevétele olyan költségekkel (de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Feltöltési kötelezettség önellenőrzése

Kérdés: A 2006. december 20-án benyújtottuk a feltöltési kötelezettségről szóló bevallásunkat. A bevallásban csak a 20-áig ismert kötelezettséget tudtuk szerepeltetni, az azt követően – december 31-éig – jelentkezőt értelemszerűen nem. Helyesbíthető-e a "feltöltési" bevallás? Ha önellenőrizzük, a mulasztási bírságot az adóhatóság az eredeti, vagy a módosított bevallás alapulvételével állapítja meg?
Részlet a válaszából: […] ...bírságkiszabásával. A bírság megállapításánál az adóhatóságnak az Art. 172. § (12)bekezdésében foglaltakat is alkalmaznia kell, mérlegelnie kell az eset összeskörülményét, az adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbáazt, hogy az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.