6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Közalkalmazotti illetménypótlék
Kérdés: Középiskolában igazgatóhelyettesként foglalkoztatott matematika-informatika tanár, egyetemi végzettséggel, informatikát nem tanít, közoktatás-vezető, százalékos illetménynövekedését 10%-ban (hasznosítástól független) állapítottuk meg. Adható-e az igazgatóhelyettesnek a vezetői feladatok ellátásához külön számítástechnikai pótlék, ha alkalmazza az informatikai végzettségét?
2. cikk / 6 Átsorolás, várakozásiidő-csökkentés végrehajtásának időpontja
Kérdés: Közalkalmazottak esetében magasabb fizetési osztályba történő besorolás, illetve a fizetési fokozatok közötti várakozási idő csökkentése esetén mikortól kell elvégezni az átsorolást/várakozásiidő-csökkentést, az oklevél (közokirat) kiállításának vagy az oklevél (közokirat) bemutatásának időpontjától? Van-e mérlegelési lehetősége ebben az ügyben a munkáltatónak? Konkrét példa: amennyiben pedagógus közalkalmazott a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott továbbképzés követelményeit teljesítette, és az erről szóló tanúsítványt 2008. évben kiállították, de csak 2009. év február hónapban mutatja be (a következő fizetési fokozatba 2010. év első napján lép), mi a helyes eljárásrend: 2009. vagy a következő év, 2010. első napjától kell a várakozási időt csökkenteni, és a következő fizetési fokozatba léptetni?
3. cikk / 6 Garantált illetménynövekedés
Kérdés: A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.
4. cikk / 6 Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?
5. cikk / 6 Illetménynövekedés
Kérdés: Iskolánk gazdasági vezetője 1990-ben végzett a számviteli főiskolán. 2003-ban regisztráltatta magát, mint mérlegképes könyvelő. Jár-e a számviteli főiskola és a mérlegképes könyvelői felsőfokú végzettség alapján a Kjt. 66. § (2) bekezdése szerinti 5%-os illetménynövekedés?
6. cikk / 6 Közalkalmazotti illetménynövekedés
Kérdés: Középiskolában gazdasági vezetőként dolgozom, végzettségeim: számítástechnikai folyamatszervező (középfokú), mérlegképes könyvelő (felsőfokú), közgazdász (főiskolai). Besorolásom – főiskolai végzettségem miatt – az "F" kategóriába tartozik. Jár-e a mérlegképes könyvelői végzettségemre tekintettel további szakképesítés címén illetménynövekedés, mivel megítélésem szerint ezt a munkaidőm 10%-ánál nagyobb mértékben hasznosítom?