Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás adózása

Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?
Részlet a válaszából: […] ...vagy jövőbeli feladatkör ellátásával függ össze.Amennyiben a munkáltató kötelezi a munkavállalót például egy adótanácsadói vagy mérlegképes könyvelői képzés elvégzésére, akkor annak költségeit a munkáltató fizeti, de tanulmányi szerződésben nem rendelkezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...például szabadság helyett a munkavállalónak, ha az a munkavállaló számára előnyösebb, és a munkavállaló azt preferálná. Ennek mérlegelése az eset összes körülményének ismeretében lehetséges (munkakör jellege, feladatok teljesítésének ellenőrizhetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...jogkörökkel rendelkezik. Az óvoda vezetője például nem hozhat olyan munkáltatói intézkedéseket az alkalmazottakra, amelyek saját mérlegelésétől függenek (tehát azt nem jogszabály írja elő), de arra kapott utasítást, hogy azok meghozatalától tartózkodjon (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

További szakképesítés elismerése közalkalmazottak esetében

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó intézmény vagyunk. Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónknak mérlegképes könyvelői képesítése van, "E" fizetési osztályba van besorolva. A munkavállaló a bér- és munkaügyi előadói feladatok mellett kontírozást végez. 2011. május hónapban bérügyintéző (OKJ: 54343 05 01 00 52 01) és társadalombiztosítási ügyintéző képesítést (OKJ: 54343 05 01 00 52 02) szerzett. Garantált illetménynövelő további szakképesítésként figyelembe lehet-e venni a megszerzett képesítést, ha igen, milyen százalékban?
Részlet a válaszából: […] ...és ígyaz ilyen munkakört betöltő közalkalmazott "C"-"E" fizetési osztályba sorolhatóbe a meglévő iskolai végzettsége alapján. A mérlegképes könyvelői képesítésalapján tehát az érintettet – helyesen – "E" fizetési osztályba sorolták be....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Az egyik munkavállalónkat tanulmányi szerződéssel – melyben vállaltuk az utazási költségek megtérítését is – beírattuk egy mérlegképes könyvelői tanfolyamra. A kérdésem az lenne, hogy a részére jutatott BKV-bérlet után meg kell-e fizetni az Szja-tv. 70-71. § szerinti 25%-os adót?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. munkába járásra) ne használja.Amennyiben a munkavállaló 2010. évben megkezdettiskolarendszerű képzés keretében szerzi meg a mérlegképes könyvelői képesítést,akkor a tanulmányi szerződés alapján az adóévben átvállalt képzési költségnek aminimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Felmentési idő

Kérdés: 57 éves koromra 38 éves munkaviszonnyal rendelkezem. Köztisztviselőként igénybe kívánom venni az előrehozott öregségi nyugdíjat. Nyugdíjazásom előtt jár-e a felmentési idő, és ha igen, mennyi időre köteles a munkáltató a munkavégzés alól felmenteni (3 vagy 6 hónap)?
Részlet a válaszából: […] ...hónap. A munkáltató legalább a felmentési idő felére – azaz 3 hónapra -köteles mentesíteni a köztisztviselőt a munkavégzés alól, de mérlegelésijogkörében ennél hosszabb időtartamú – akár a teljes hat hónapra kiterjedő -mentesítés is biztosítható. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt összeg adókötelezettsége

Kérdés: A bíróság kötelezett bennünket egy munkavállalónk munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére, mivel volt alkalmazottunk nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Vita van közöttünk, mert a volt dolgozó kártérítésként kéri kifizetni a megítélt összeget. Valóban adóköteles a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a munkavállaló legalább két-, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Mérlegképes könyvelő regisztrálása

Kérdés: Költségvetési intézményben dolgozó gazdasági vezetőnek és a könyvelőnek kell-e magát regisztráltatnia mint mérlegképes könyvelő, vagy csak abban az esetben van erre szükség, ha más intézményeknek vagy vállalkozásoknak megbízási szerződéssel vagy számla ellenében történik a munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatása.A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartására vonatkozó rendelet meghatározza, hogy milyen képesítéseket ismer el mérlegképes könyvelői végzettségnek. Rendelkezik arról, hogy a nyilvántartást a Pénzügyminisztérium vezeti. A nyilvántartásba vételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.