Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi ellenjegyzés nélkül történt. Természetesen egy esetleges perben az eljáró bíróság az eset összes körülményét mérlegeli, tehát részünkről az esetleges pernyertesség kérdéséről megalapozottan nem nyilatkozhatunk.(Kéziratzárás: 2023. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megvonása

Kérdés: Vissza lehet-e vonni jogszerűen a közalkalmazott részére határozatlan időre megállapított, munkáltatói döntésen alapuló – garantált összegen felüli – illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Ez a különbözet az illetmény része, nem tévesztendő össze azilletménykiegészítéssel. Ezt minden esetben a munkáltató saját mérlegelési jogkörébenhozott döntése alapján állapítja meg, a megemelt összegű illetményre aközalkalmazottnak alanyi jogosultsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor

Kérdés: 2007. évben 57 éves leszek, és 39 évnyi munkaviszonnyal rendelkezem. Köztisztviselőként az előrehozott öregségi nyugdíjat igénybe kívánom venni. A munkáltatóm felmentési időt nem akar adni a nyugellátás megállapítása után, mert a vezetés úgy határozott, hogy nyugdíjazás miatt adjam be én a felmondásomat, és így neki nem kell felmentési időre járó átlagkeresetet fizetnie. Szeretném tudni, hogy a munkáltatóm helyesen jár-e el, amikor nem akar felmentési időt és a felmentési időre járó átlagkeresetet adni.
Részlet a válaszából: […] ...részesül, nemkényszerítheti ki a munkáltató általi felmentését. Ez persze nem zárja ki azt alehetőséget, hogy a munkáltató – mérlegelési jogkörében – éljen ezzel alehetőséggel. A Ktv. 17. § (7) bekezdés előírása szerint a munkáltató csakakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Jogviszony megszüntetése

Kérdés: 1947. 03. 03-án születtem, 2004. 06. 24-én 36 éves munkaviszonnyal előrehozott öregségi nyugdíjba mentem. Azóta is folyamatosan dolgozom. A 35 éves jubileumi jutalmat 2003 októberében kaptam meg. Úgy tervezem, hogy 2006. 07. 01-jével abbahagyom a munkavégzést. Mit kell tennem, illetve milyen juttatásokra leszek jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...részesül,nem kényszerítheti ki a munkáltató általi felmentését. Ez persze nem zárja kiazt a lehetőséget, hogy a munkáltató – mérlegelési jogkörében – éljen ezzel alehetőséggel. A munkáltatók nem szoktak elzárkózni ettől, s vélelmezzük, hogyjelen esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget ad). Ebben az esetben a szakértői díj a szakvéleményt elkészítő szakértőt illeti meg.A c) esetben minden egyes szakértőnek mérlegelnie kell, hogy szakértőként végzett tevékenysége megfelel-e az Áfa-tv. 4. § (1) bekezdésének, amely alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.