Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Alkalmazható-e a 24 havi munkaidőkeret közalkalmazottak esetében a járványhelyzetre tekintettel? Meddig teheti meg a munkáltató, hogy elrendeli ezt a munkaidőkeretet, és hogyan kell azt a közalkalmazottakkal közölni? Szükséges-e ehhez a közalkalmazott hozzájárulása, illetve mi a helyzet akkor, ha azt valaki mégsem akarja elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. várandós nők) védő szabályokra. A munkáltató a teljesítés egyoldalú meghatározása során köteles figyelembe venni a méltányos mérlegelés elvét, azaz a munkavállalóra nézve a hosszabb tartamú munkaidőkeret elrendelése nem jelenthet aránytalan hátrányt.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...például szabadság helyett a munkavállalónak, ha az a munkavállaló számára előnyösebb, és a munkavállaló azt preferálná. Ennek mérlegelése az eset összes körülményének ismeretében lehetséges (munkakör jellege, feladatok teljesítésének ellenőrizhetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...jogkörökkel rendelkezik. Az óvoda vezetője például nem hozhat olyan munkáltatói intézkedéseket az alkalmazottakra, amelyek saját mérlegelésétől függenek (tehát azt nem jogszabály írja elő), de arra kapott utasítást, hogy azok meghozatalától tartózkodjon (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamának meghatározása

Kérdés: Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?
Részlet a válaszából: […] ...és ezáltal helyettesítésrelesz szükség. Azt, hogy meghatározott munkára vagy feladatra jön-e létre ajogviszony, az összes körülmény mérlegelésével kell megállapítani.Meghatározott feladatok végzése tipikusan időszakosan merül fel, illetve nemfeltétlenül tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...Emegfogalmazásból egyértelmű, hogy a munkáltató nem köteles a programban résztvevő dolgozóját munkavégzésre igénybe venni, ez mérlegelési jogkörében hozottdöntésétől függ. (Ennek az utazási költségtérítéssel való összefüggésére nézvel. a 2. pontot.)2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Rendkívüli szabadság

Kérdés: Közalkalmazottaknak közeli hozzátartozó (szülő) elhalálozása esetén jár-e, illetve adható-e rendkívüli szabadság? Ha igen, akkor hány nap?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség alól a munkáltató engedélye alapján [Mt. 107. § h)pont]. Egyedi esetben, a munkavállaló kérelmére, a munkáltató mérlegelésijogkörében dönthet úgy, hogy mentesíti a munkavállalót a munkavégzésikötelezettség alól. Ezen időtartamra azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Jegyző helyettesítése

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk gyermeket vár, távolléte alatt a szomszéd településen főállású munkaviszonyban foglalkoztatott jegyző látja el a feladatot. A helyettesítést végző jegyző részére milyen alkalmazási iratot készítsünk? Megilletik-e az alábbi juttatások: 0. havi illetmény, étkezési utalvány, ruházatiköltség-térítés, munkába járás?
Részlet a válaszából: […] ...járó egyéb éstovábbi jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.A munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegeli, hogy az egyéb munkavégzés lehetőségeösszeegyeztethető-e a köztisztviselő feladatkörével. A döntéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.