Számlakibocsátási kötelezettség belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén

Kérdés:

Az Áfa-tv. vonatkozó előírásai alapján a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén az előlegként átvett összegről számlát nem kell kibocsátani. Ha jól értelmezem az Áfa-tv.-t, az 59. § alapján, ha belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizetnek előleget, nem keletkezik adókötelezettség. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén irányadó szabályokhoz hasonlóan, vagy azokból kiindulva – tekintve, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén is a fordított adózás mechanizmusa szerint keletkezik az adófizetési kötelezettség –, kell-e a belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén számlát kibocsátani? Például, ha belföldi, áfafizetésre kötelezett adóalanyok közötti, belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizet a vevő 600 000 forint előleget, van-e számlázási kötelezettsége az eladónak?

Részlet a válaszából: […] ...értelmében az adóalany köteles számlát kibocsátani továbbá, ha az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet (például nem áfaalany magánszemély) 900 000 forintot elérő vagy meghaladó előleget fizet, valamint akkor is, ha az előleg összege nem éri el a 900 000 forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Alanyi adómentes adóalany által magánszemélyek részére, harmadik országba teljesített termékértékesítés

Kérdés: Egy tavaly indult magyar kisvállalkozás forgalma az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. A megnövekedett érdeklődés miatt a társaság idén átlépi a 12 milliós alanyi áfahatárt. Tevékenységként pár ezer forintos termékeket értékesít alanyi áfamentesként. Előreláthatólag 3000 értékesítésre/számlára számíthat a társaság idén, aminek 80%-a harmadik országba irányul. Az alanyi adómentesség értékhatárába beleszámít a harmadik országba történő értékesítés ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 191. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az alanyi adómentesség megszűnik, ha a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltétel nem teljesül. A 188. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Ingatlanértékesítés teljesítési időpontja

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
- Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
- Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
- Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
- Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. az 55. §-ának (1) bekezdésében határozza meg a teljesítés időpontjának általános szabályát. E?szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Adóköteles-e az ingatlan értékesítése?

Kérdés: Magánszemély tulajdonában lévő ingatlanon történt parcellázáshoz az önkormányzat megelőlegezte és saját költségén kiépítette a közműveket. Az így keletkezett összközműves telkekből fedezte az önkormányzat pénzügyi kiadásait. Ezáltal az önkormányzat másodlagos tulajdonos lett. Áfa-kötelezettség terheli-e az önkormányzat által értékesítendő ezen telkeket?
Részlet a válaszából: […] A levélben feltett kérdés nem értelmezhető, mert a Ptk.szabályai nem ismerik az elsődleges, illetve a másodlagos tulajdonos fogalmát.A "másodlagos" kifejezés itt valószínűleg vagy arra utal, hogy az önkormányzatnevére zálogjogot jegyeztek be, vagy azt, hogy a telkek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.