8 talált cikk a gazdasági tevékenység , adólevonási jog , magánszemély kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló, kizárólag adóköteles tevékenységet folytató társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységeinek, feladatainak ellátásához személygépkocsi használatára van szükség. A társaság jelenleg nem tud ilyen értékben (kb. 10-12 millió forint) beruházni, így nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételét tervezi. A?gépjárművek várható magánhasználata kb. 5 százalék lesz. Mivel a magyar piacon elérhető használtszemélygépkocsi-árakhoz és -állapotokhoz képest jelentősen kedvezőbb feltételekkel lehet az Európai Unió más tagállamaiban személygépkocsit vásárolni, kérdésünk arra irányul, hogy adójogilag járható-e az a konstrukció, hogy a társaság először megvásárolja (készletre) az adott személygépkocsit egy uniós tagországban, majd azt itthon értékesíti egy lízingcég részére, melyet követően azt visszalízingeli a fent említett konstrukcióban. (A tranzakció előtt a társaság bővítené a bejelentett tevékenységi köreit az autókereskedelemmel.) Álláspontunk szerint a fenti ügylet pusztán annyiban különbözik az itthon igen népszerű nyílt végű pénzügyi lízinghez képest, hogy a társaságnak ezáltal olcsóbb és jobb minőségű személygépkocsi kerül a használatába. A vázolt konstrukcióval kapcsolatban kérdésként fogalmazódott meg, hogy annak alábbiak szerinti áfarendszerbeli kezelése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak:
1. Cégtől történő uniós beszerzés alapján itthon a beszerzőnek fizetendő áfája és egyben levonható áfája is keletkezik, hiszen a beszerzés továbbértékesítési célt szolgál. Magánszemélytől történő uniós beszerzés alapján sem fizetendő, sem levonható áfa nincs.
2. A lízingcég felé történő belföldi értékesítést 27 százalék általános forgalmi adó terheli.
3. Nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételével történő használat, melyben a 95% áfatartalom levonható, az 5% áfatartalom pedig nem levonható adóként számolandó el.

Kérdés: Az önkormányzat által lebonyolított startmunka mintaprogramok működése kapcsán az önkormányzat konyháját működtető – önkormányzat által alapított – intézménynek kerül térítésmentesen átadásra a közfoglalkoztatottak által megtermelt mezőgazdasági termény, amelyet a konyha közétkeztetéshez szükséges nyersanyagként használ fel. Azon termények, amelyek felhasználására a közétkeztetés során nincs szükség, nem kerülnek átadásra, hanem elsősorban az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint, rászorultság alapján kerül kiosztásra. Amennyiben még ezek után marad feleslegessé vált készlet, akkor azt az önkormányzat értékesíti. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat áfaalany, az értékesítés is áfával növelten történik. Az önkormányzat a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó beszerzések tekintetében az áfát nem vonja le, mivel ezen tevékenységnek a célja kötelező önkormányzati feladatellátások (közétkeztetés, szociális ellátások) segítése és nem pedig az értékesítés. Véleményünk szerint ezen tevékenység nem meríti ki az adóköteles gazdasági tevékenység fogalmát, ezért az önkormányzati intézménynek történő ingyenes átadás után nem számítunk fel áfát. Kérdésünk az, hogy helyes-e az ingyenes átadásra vonatkozó áfát érintő értelmezésünk?

Kérdés: Adószámmal rendelkező, áfakörbe tartozó magánszemély ügyfelem évekkel ezelőtt szántó besorolású ingatlant vásárolt, mely ingatlan nem tartozott az Áfa-tv. hatálya alá. A szántót – a termelési ágból történő kivonás után – felparcelláztatta, építési telkeket alakított ki, közutat épített, mely közutat ingyenesen a települési önkormányzat tulajdonába adta. Ügyfelemnek sem az ingatlan szerzésekor, sem azt követően adólevonási joga nem keletkezett, áfát, költséget soha nem számolt el. Előrehaladott korára tekintettel ügyfelem az említett ingatlanokat (belterületi építési telkek) gyermekei részére kívánja ajándékozni. A fenti ingatlanok elajándékozása révén keletkezik-e ügyfelemnek áfafizetési kötelezettsége az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében?

Kérdés: Nem adóalany magánszemély önkormányzat részére, a felek megállapodása értelmében térítés nélkül ad át 6 db magánút megjelölésű ingatlant. A térítés nélkül átadott ingatlanok esetében, számosságuk okán, gazdasági tevékenységnek fog-e minősülni, áfaalanyiságot keletkeztet-e, így az ügylet során az értékesítéshez kapcsolódik-e forgalmiadó-fizetési kötelezettség, illetve az önkormányzat – amennyiben ezen ügylethez kapcsolódóan áthárított forgalmi adóval növelt beszerzést valósít meg – élhet-e adólevonási jogával?

Kérdés: Több ingatlanadományozással kapcsolatos kérdésben is kérném segítségüket. Kiemelkedően közhasznú besorolású szervezetünk közhasznú tevékenységének ellátására egy kft. építési telket adományozna jövőbeni épület megvalósításához. A kft. az építési telket egy belföldi magánszemélytől vásárolta áfa nélkül. Az adományozó adófizetési kötelezettséget választott az ingatlanértékesítésre. Keletkezik egy ilyen adomány átadásakor áfafizetési kötelezettség? Mi van akkor, ha az ingatlant apportként bocsátják a rendelkezésünkre? Felmerült ugyanennél az adományozónál, hogy esetleg egy 2006. évben vásárolt üzemépület egy részét bocsátaná a rendelkezésünkre. Ilyen esetben ugyancsak kérdés, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik-e, különös tekintettel arra, hogy az ingatlan beszerzésekor felszámított áfát levonásba helyezték?

Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?

Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?