Közműfejlesztési hozzájárulás

Kérdés: A képviselő-testület az alábbi határozatot hozta: "A közműrendszerhez csatlakozás, utólagos rákötés önkormányzatnak közműfejlesztési hozzájárulásként fizetendő költségét az alábbiakban határozza meg: ivóvíz... Ft/ingatlan, Szennyvízcsatorna: ... Ft/ingatlan. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az utólagos rákötésekkor a közműfejlesztési hozzájárulás önkormányzat részére történő megfizetésére, a szükséges intézkedés megtételére."
Kell-e ezekről a befizetésekről áfás számlát kiállítanunk? Melyik rovatra kell könyvelnünk a be-fizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...díj ellenében szolgáltatásnyújtás történik, amely megfelel az Áfa-tv. 13. §-ában írtaknak. A rácsatlakozási díjról magánszemélyek és jogi személyek, egyéb szervezetek részére is áfás számlát kell kiállítani. Az áfa mértéke 27%. A kérdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékokat, valamint a munkáltatónak meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, ezért az Szja-tv. nem követeli meg, hogy akár a magánszemély, akár a munkavállaló nevére szóló számlával számoljanak el. A saját belső szabályzatukban, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Megváltozott munkaképességű személyek

Kérdés: A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt. Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében? Megváltozott munkaképességűnek lehet-e tekinteni azokat a foglalkoztatottakat, akik súlyosan fogyatékos magánszemélyek adókedvezményét vehetik igénybe a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján? Bizonyos daganatos megbetegedések (pl.: mellrák) vagy emésztőrendszeri betegségek (a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség) miatt adókedvezmény igénybevételére jogosultakat megváltozott munkaképességű munkavállalóként figyelembe lehet-e venni? Súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással rendelkező személyeket, akik rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal nem rendelkeznek, megváltozott munkaképességűeknek minősülnek-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,– akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,– aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Víziközmű-társulat – utólagos csatlakozási hozzájárulás

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta – ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként – a helyi rendelet szabályai szerint – a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?
Részlet a válaszából: […] ...azonban konkrét szolgáltatásnyújtás történik, amely már megfelel az Áfa-tv. 13. §-ában írtaknak. A rácsatlakozási díjról magánszemélyek és jogi személyek, egyéb szervezetek részére is áfás számlát kell kiállítani. Az áfa mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Újszülöttek életkezdési támogatása

Kérdés: Az önkormányzat az újszülöttek életkezdési támogatásáról külön helyi rendeletet alkotott, nem a szociális rendeletébe került bedolgozásra. A támogatást igényelni kell a gyermek születésétől hat hónapon belül. Az igénylés alapján egyszerűsített határozat meghozatalát követően kerül a támogatás készpénzben kifizetésre. Ennek van-e adóterhe vagy az önkormányzat, vagy a szülő részéről így, hogy nem a szociális rendeletben került megállapításra?
Részlet a válaszából: […] ...folyósítanák (tehát ha a juttatásban részesülő elszámolna a cél szerinti felhasználásról).A juttatás a fent leírt formában a magánszemély egyéb jövedelme, ami azt jelenti, hogy abból le kell vonni a 15% személyi jövedelemadót, és az önkormányzatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Színpadi előadás önkormányzati támogatásból

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást biztosít határozatával egy színpadi előadás megtartására. A megítélt támogatás összegét lakossági hozzájárulásokból kívánja fedezni. Amennyiben a lakosok támogatják a kezdeményezést, és fejenként 100 Ft-tal hozzájárulnak a kezdeményezéshez, akkor a beszedett összeget hogyan kell könyvelni? Ez a beszedett összeg adóköteles bevétel lesz? Milyen bizonylatot kell a befizetőnek adni az átvételkor?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha sem az önkormányzat, sem a magánszemélyek nem kapnak ellenszolgáltatást az átadott pénzösszegért, akkor az olyan támogatás, ami nem minősül gazdasági tevékenységnek, ebből következően nem tartozik az áfa hatálya alá. Áfaadóügyi bizonylatot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: 2007. december 19-én kelt határozat alapján az orvosszakértői szerv 50%-os munkaképesség-csökkenést állapított meg dolgozónk részére. A határozat szerint újabb orvosi felülvizsgálat csak az állapot rosszabbodása esetén szükséges. A 2012 januárjában kért felülvizsgálat még nem történt meg, de 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátást kap. 2014. június 30-ával a dolgozó kérte az ellátása megszüntetését keresetkorlát túllépése miatt. Miután a munkavállaló rehabilitációs ellátását elveszíti, mint munkáltató figyelembe vehetem-e a személyét a rehabilitációs hozzájárulás összegének számításakor? Az ellátás megszűnésével a munkaképesség-csökkenés megszűnik-e?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kereseti korlát átlépésére tekintettel az érintett ellátását megszüntetik, akkor felülvizsgálatra már nem fog sor kerülni, a magánszemély elveszíti ezen jogosultságát, ezért a kérdéses esetben az érintettet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...ír elő a nevelő-oktató munkaellátására, illetve az azt végző pedagógusokra, beleértve az óraadókat is,amely feltételeknek csak magánszemély tud megfelelni. Ilyen például az, hogy aKözoktatási tv. 16. § (5) bekezdés alapján a nevelési-oktatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.