Mikuláscsomag adókötelezettsége

Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat mikuláscsomagot osztott ki hátrányos helyzetű családoknak. A mikuláscsomag után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Esetleg a Roma Nemzetiségi Önkormányzat ez alól mentesül?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. Csekély értékű ajándék ugyan-azon magánszemélynek évente egy alkalommal adható, ezért nyilvántartást kell vezetni arról, hogy kik kapták, ezzel bizonyítható, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Megváltozott munkaképességű személyek

Kérdés: A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt. Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében? Megváltozott munkaképességűnek lehet-e tekinteni azokat a foglalkoztatottakat, akik súlyosan fogyatékos magánszemélyek adókedvezményét vehetik igénybe a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján? Bizonyos daganatos megbetegedések (pl.: mellrák) vagy emésztőrendszeri betegségek (a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség) miatt adókedvezmény igénybevételére jogosultakat megváltozott munkaképességű munkavállalóként figyelembe lehet-e venni? Súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással rendelkező személyeket, akik rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal nem rendelkeznek, megváltozott munkaképességűeknek minősülnek-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,– akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,– aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Rehabilitációs hozzájárulás számítása

Kérdés: 2007. december 19-én kelt határozat alapján az orvosszakértői szerv 50%-os munkaképesség-csökkenést állapított meg dolgozónk részére. A határozat szerint újabb orvosi felülvizsgálat csak az állapot rosszabbodása esetén szükséges. A 2012 januárjában kért felülvizsgálat még nem történt meg, de 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátást kap. 2014. június 30-ával a dolgozó kérte az ellátása megszüntetését keresetkorlát túllépése miatt. Miután a munkavállaló rehabilitációs ellátását elveszíti, mint munkáltató figyelembe vehetem-e a személyét a rehabilitációs hozzájárulás összegének számításakor? Az ellátás megszűnésével a munkaképesség-csökkenés megszűnik-e?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kereseti korlát átlépésére tekintettel az érintett ellátását megszüntetik, akkor felülvizsgálatra már nem fog sor kerülni, a magánszemély elveszíti ezen jogosultságát, ezért a kérdéses esetben az érintettet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség

Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából meg kell határozni a megváltozott munkaképességű személyek számát. Feltétel a munkaképesség-csökkenésen túl, hogy munkaszerződés szerinti napi munkaideje el kell, hogy érje a 4 órát. Beszámítható-e az a személy, aki szociális foglalkoztatás keretében munkarehabilitációs díjban részesül, melynek kifizetése "megállapodás" alapján történik? Vagy ezen foglalkoztatási forma kívül esik a "munkaszerződés"-sel foglalkoztatottak kategóriáján, ezért rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából ezen személyeket a számításból ki kell hagyni?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás a napi 4 órát elérje. A Szoc. tv. megengedi, hogy a munkarehabilitációs jogviszony keretében napi 6 órát foglalkoztassák a magánszemélyt. Ha ténylegesen is megvalósul a legalább napi 4 órás foglalkoztatottság, és a többi – az egészségkárosodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...ír elő a nevelő-oktató munkaellátására, illetve az azt végző pedagógusokra, beleértve az óraadókat is,amely feltételeknek csak magánszemély tud megfelelni. Ilyen például az, hogy aKözoktatási tv. 16. § (5) bekezdés alapján a nevelési-oktatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Reprezentáció

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...Ft. Az ezen értékhatár feletti összeg után kell a természetbenijuttatás adóját megfizetni.Ha a kifizető nem tudja megállapítani az egyesmagánszemélyekre jutó juttatást, és a juttatás nem minősül reprezentációnak,akkor magánszemélyhez nem köthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...miatt fogyatékosságitámogatásban részesül,eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnakminősül, és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló különtörvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagyeh)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Rehabilitációs hozzájárulás – össze kell-e számolni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?

Kérdés: Hivatalunknál részben önálló intézmény az óvoda, iskola, kultúrház, humánszolgálat. Kérdésem, hogy a rehabilitációs hozzájárulás számításánál a statisztikai létszám számításakor össze kell-e adni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?
Részlet a válaszából: […] ...pontja alapján a törvény alkalmazásában munkaadó az a jogi személy, jogiszemélyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annakjogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat,vagy foglalkoztatni kíván....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Iskola rehabilitációshozzájárulás-, illetve szakképzésihozzájárulás- fizetési kötelezettsége

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskolában – önálló adószámmal rendelkező intézmény – az alkalmazottak létszáma meghaladja a 20 főt, kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie? Van-e szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...törvény értelmező rendelkezése értelmébenmunkaadó a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, akimunkavállalót foglalkoztat. E tekintetben, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Nem hivatali rendezvény keretében nyújtott vendéglátás adója és járulékai

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szja-tv. hivatkozott rendelkezésének hatálya alá tartozóvendéglátás sajátossága éppen az, hogy nem állapítható meg az egyesmagánszemélynek nyújtott juttatás értéke. Ha ez a tényállás fennáll (pl. egysvédasztalos vendéglátás esetén), akkor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.
1
2