7 talált cikk a nyilvántartás , megállapodás , nyilatkozat , magánszemély kifejezésre

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől bérel ingatlant. A magánszemélynek nincs adószáma, nem tud számlát adni. Vonjuk le tőle az adóelőleget? Milyen bizonylat alapján tudom lekönyvelni a bérleti díjat? Ha a magánszemély számlát adna, akkor is le kellene vonnunk az adóelőleget?

Kérdés: A 189. lapban megjelent 3582. sz. kérdésre kiegészítésként szeretném megkérdezni, hogy ha külső személyi juttatásként kell elszámolni a külföldi előadó meghívásával kapcsolatos költségeket (konkrétan: repülőjegy, szállásköltség), akkor hogyan kell a személyi jövedelemadót vagy a járulékokat számfejteni? Milyen bizonylatok, igazolások bekérése szükséges ehhez? Amennyiben további "juttatásként" pl. városnéző buszra vásárolunk neki jegyet, esetleg vendégül is látjuk (éttermi fogyasztás), akkor az intézményünk nevére szóló számlát milyen főkönyvi számra könyvelhetjük?

Kérdés: Szolgálati kerékpárokat szeretne vásárolni az önkormányzat a dolgozók egy részének. Van-e olyan szabály, amely rendelkezik arról, hogy milyen munkakörökben adható ilyen eszköz, és keletkezik-e a munkáltatónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége ebben az esetben?

Kérdés: Újonnan megválasztott főállású polgármester a Pttv. 18. § (1) bekezdés szerinti költségtérítést választja. 1. Melyek lehetnek azok a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő költségek, amelyek ily módon megtéríthetőek? 2. Létezik-e arra vonatkozó szabályozás, amely a kifizetés ütemezésére tartalmaz előírást? (Havi, negyedéves.) 3. Milyen bizonylatokkal szükséges alátámasztani a polgármesteri hivatalban az elszámolt kifizetést? 4. Kinél kell őrizni a költségek eredeti bizonylatait, és ki jogosult ellenőrizni azokat?

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?

Kérdés: 2010-től a polgármester tételes költségelszámolást választhat. A számla a polgármester vagy önkormányzat nevére kell, hogy szóljon? Milyen számlák fogadhatók el? Az üzemanyagszámla mellé kell-e útnyilvántartást csatolni? Az elszámolt költséget havonta kell maximálni, vagy ha az egyik hónapban kevesebb költséget számol el, akkor a következő hónapban többet számolhat el? Az otthoni internetszámlája elfogadható-e költségként?