Építési telek visszavásárlása

Kérdés: Önkormányzatunk építési telket értékesített 2018-ban egy magánszemélynek 3 370 000 Ft + áfa (bruttó 4 279 900 Ft) értékben. Az értékesítésről számlát állítottunk ki, az áfát befizettük a NAV-hoz. Az adásvételi szerződés szerint az önkormányzat a visszavásárlási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését kérte. Az ingatlant 4 éves beépítési kötelezettséggel értékesítette. A visszavásárlási ár a telek eredeti vételára. 2019-ben a felek egyező akarattal felbontották az adásvételi szerződést, az önkormányzat a megállapodás szerint az eredeti bruttó vételárat (4 279 900 Ft-ot) visszafizette a vevőnek.
1. Helyesen járunk-e el, ha sztornószámlát állítunk ki a telek visszavásárlásáról? Jó-e az, hogy az önkormányzat befizette az értékesítés utáni áfát, és most az áfa összegét is visszatérítette a vevőnek?
2. Hogyan, milyen rovatra kell könyvelni a telek visszavásárlását? Az összeget meg kell bontani alapáfaösszegre? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a telket?
Részlet a válaszából: […] ...ügyletről van szó, mivel az ingatlan birtok- és tulajdonjoga kétszer száll át. Vagyis először az önkormányzat értékesítette a magánszemélynek a telket, majd később a magánszemély értékesíti ugyanazt a telket az önkormányzatnak.Az Áfa-tv. 9. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Személyi biztosítások adózása 2019-től

Kérdés: A munkáltató által a munkavállalókra kötött baleset- és betegségbiztosítás hogyan adózik 2019-től?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyre kötött személybiztosítás lehet élet-, baleset- és betegségbiztosítás aszerint, hogy a biztosítási összeg kifizetésére milyen okból kerül sor (halál, életkor elérése, megbetegedés, baleset miatt bekövetkező halál, egészségkárosodás, rokkantság)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Csoportos élet- és baleset-biztosítás adózása 2019-től

Kérdés: Hogyan adózik 2019-től a munkáltató által a munkavállalóira kötött csoportos élet- és baleset-biztosítás?
Részlet a válaszából: […] ...jutó biztosítási díj nem állapítható meg jóhiszemű eljárás ellenére sem. Egyéb esetekben a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része minősül – a biztosított magánszemélynél – adóköteles biztosítási díjnak, feltéve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Önkormányzati gasztronómiai rendezvény lebonyolítása, elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat saját költségén beszerzett alapanyagokból pörköltet főz, és a vendégek számára értékesíti támogatói jegy vásárlásával. A rendezvény közterületen van. Az önkormányzat kerámiaedényeket, üvegpoharakat vásárolt, és ezt is értékesíti. A támogatói jegynek, a kerámiaedényeknek, üvegpoharaknak áfatartalmuk van-e, nyugta- vagy pénztárgép-kötelesek-e? Az önkormányzat az üvegpoharaknál a visszaváltás lehetőségét is biztosítani szeretné. A visszaváltásnak milyen szabályai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrizheti, és elmulasztása esetén bírságolhat, illetve üzletbezárással is sújthatja az adó­­alanyt.Feltételezhető, hogy a vevők magánszemélyek lesznek, ennek ellenére, ha a vevő kéri, részére számlát kell kiállítani, ezért gondoskodni kell arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Lakásszerzési kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Igénybe vehető-e a lakásszerzési kedvezmény a közeli hozzátartozó örökös által, ha a lakás eladása 2006 novemberében történt (adóbevallás, fizetés 2007. május), a telekhányad-vásárlás a lakás árából 2007. januárban volt, a sorházi lakás használatbavételi engedélye 2010 márciusában lett jogerős, azonban az adót bevalló, befizető magánszemély 2009 júliusában elhunyt? A lakásszerzési kedvezmény minden feltétele teljesült (az özvegyet érintő összeget már ki is utalta az adóhivatal).
Részlet a válaszából: […] ...kedvezmény a 2007. évet követően – az errevonatkozó átmeneti rendelkezés értelmében – abban az esetben érvényesíthető, haa magánszemély az ingatlanértékesítésből származó jövedelmét 2007. december31-éig megszerezte.Az említett időpontig megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Érvénytelen szerződés áfahatásai

Kérdés: Önkormányzatunk 2005. évben értékesített telket 25%-os áfával, azzal a feltétellel, hogy a telek meghatározott időn belül beépül, ellenkező esetben a vevő magánszemély köteles a telket az önkormányzatnak visszaadni, maga nem értékesítheti. A telek a magánszemély tulajdonába került. A magánszemély a telek beépítésétől elállt, az önkormányzattal az adásvételi szerződést felbontották. Kérdésünk, hogy ebben az esetben sztornó- vagy helyesbítő számlát kell-e kibocsátanunk? Az áfát tartalmazó vételárat kell-e a vevőnek visszafizetnünk? A felbontó szerződés elkészítésével és a földhivatali eljárással ügyvédet bízott meg az önkormányzat, amely az ügylet lebonyolítása után a telket újra értékesíteni kívánja.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az adásvételi szerződést olyan módon fogalmaztákmeg, hogy ha négy éven belül nem kerül beépítésre, akkor visszaállítják azeredeti, szerződés előtti állapotot, akkor kell az ügyletről számláthelyettesítő okmányt kiállítani, amely okmány azt tartalmazza, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.