Eszközök térítés nélkül átadása társult önkormányzatoknak

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre. 2009-ben egy eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyert a társulás, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadásra kerültek ezek az eszközök, mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket. A társulási tanács úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket térítés nélkül át kívánja adni a társult önkormányzatoknak. A társulás a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényelt vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Térítés nélküli átadásnál keletkezik-e áfabefizetési kötelezettség, van-e számlakibocsátási kötelezettsége a társulásnak, ha igen, milyen érték szerepeljen a számlán? Ezen eszközök még nem íródtak le teljesen. Az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...mivel áfafizetési kötelezettség nem merül fel, számlát sem kell kiállítani. Elegendő számviteli bizonylatot kiállítani, illetve megállapodásban rögzíteni az átadás tényét.Az átvevő önkormányzatnak a könyveiben a hatályos számviteli előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Térítés nélküli átadás

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre 2004-ben. Az évek során több, eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyertünk, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadtuk ezeket az eszközöket (közmunkapályázatok stb.), mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket, és az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy ezekre vonatkozóan szeretnék a tulajdonjogot megszerezni. Társulásunk a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényeltünk vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Az alábbi esetekben keletkezik-e áfabefizetési kötelezettségünk, van-e számlakibocsátási kötelezettségünk? Illetve az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek?
Részlet a válaszából: […] ...tekinthető értékesítésnek, nem keletkeztetáfafizetési kötelezettséget, és számlázni sem kell. A könyvelés bizonylata afelek közötti megállapodás lesz. Az átvevő önkormányzatnak nem keletkezikáfafizetési kötelezettsége az ingyenesen átvett eszközök után.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Önkormányzattól bérelt iroda albérlete

Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból mindenképpen a bérbeadásijogviszonyra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni, és az ügyletrőlkiállított bizonylatban a megállapodásban szereplő ellenértéket kellszerepeltetni adóalapként. Az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése alapján adóalanynak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Szennyvízközmű létrehozása

Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a szerint olyan mértékben, amilyenmértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatástadóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyébmódon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Alanyi adómentesség, kutak helyreállítása

Kérdés: Egy gazdasági társaság által végzett építkezések során a tulajdonunkban lévő vízműrendszerhez tartozó víznyerő kutak ivóvízbázisa szennyezetté vált. Annak érdekében, hogy azt a jövőben is hasznosítani tudjuk, víztisztító berendezéseket kellett beszereznünk. Az építkezést végzővel abban állapodott meg az önkormányzat, hogy támogatásként folyósítja a beszerzés ellenértékét. A megállapodás azt a kikötést tartalmazza, hogy az önkormányzat köteles a beszerzést végrehajtani, amelyet követően – változatlan áron – számlázni köteles a gazdasági társaságnak. Az önkormányzat nem minősül adóalanynak, az Áfa-tv. 188. § (1) bekezdésében foglaltak szerint alanyi adómentes. A beruházás 20 millió forint értékben történik. Kérdésünk: vajon adóköteles szolgáltatást végez-e az önkormányzat akkor, ha egy ilyen szolgáltatást leszámláz?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése alapján adóalanynak minősül aza jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdaságitevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az önkormányzat a fentiek alapján tehát abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Őrzés-védelem, fordított adózás

Kérdés: 2007-ben megállapodást kötöttünk egy őrzés-védelmi tevékenységet végző céggel, mely alapján 2008-tól különböző szolgáltatásokat veszünk igénybe több épületünk védelme érdekében. Van olyan helyiség, ahol különféle mozgásérzékelőket szerelnek fel, de van olyan is, ahol portaszolgálatot látnak el. Tekintettel arra, hogy előszerződést kötöttünk, eddig fizetésre még nem került sor, minthogy azonban 2008-tól az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások fordított adózás alá esnek, nem tudjuk, hogy a szóban forgó esetekben nekünk kell-e majd az áfát befizetni. Segítő válaszukat előre is köszönöm.
Részlet a válaszából: […] Az új Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésében felsorolttermékértékesítések és szolgáltatásnyújtások taxatívak, vagyis egyéb,kifejezetten fel nem sorolt ügyletre a fordított adózás nem terjed ki. A fordított adózás az új Áfa-tv. 142. § (1) bekezdés b)pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Fotovillamossági panelek beszerzése más tagállamból

Kérdés: Felsőoktatási intézmény vagyunk. Egyik karunk 2003-ban egy német kutatóintézettel közösen elnyert egy EU5-ös pályázatot foto-villamossági panelek vásárlására. A pályáztató feltételként szabta meg, hogy egy német cégtől ő fogja megvásárolni a paneleket. Így hozzánk pénz nem érkezett, csak egy, a nevünkre kiállított számla, 2003. 12. 27-ei teljesítési dátummal, 0% áfatartalommal. A termékek – alkatrészként – 2004. augusztus 17-én érkeztek meg Magyarországra intézményünkhöz. A pályázat további feltételként írta elő, hogy a termék használatba állítása előtt egy meghatározott svájci cég a panelek bevizsgálását végezze el. Folyó év január 14-én sajnos a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító cég hibás eljáráskódot tüntetett fel az okmányon, és így ideiglenes kivitel helyett a terméket végleges (kóddal) jelleggel léptette ki az országból. A vámhivatali intézkedést sem mi intéztük. Mivel a német társpartner vállalta az áfa rendezését, így mi azt az áfabevallásunkban nem szerepeltettük. Az INTRASTAT jelentésünkben is ennek megfelelően jelentettük. A vámhivatalt kértük a vámáru-nyilatkozat módosítására. Helyesen jártunk-e el? Kellett volna-e ezek után áfát fizetnünk? Kellett volna-e szerepeltetnünk az áfabevallásunkban, ha igen, melyik évben és melyik hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...nem terjed ki,így két adóalany nem állapodhat meg abban, hogy az egyik adóalany megfizeti azadót egy másik adóalany helyett, azaz az ilyen megállapodás az adóhatóság felénem bír hatással. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a magyar adószabályok szerinta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.