13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége
Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
2. cikk / 13 Parkolási díj számlázása
Kérdés: Intézményünk területén a parkolásért fizetni kell. Erre a célra 2 db parkolóautomata áll rendelkezésre. Egy autójával itt parkoló cég visszamenőleg 2013. január hónapig kéri az intézménytől, hogy állítson ki részére áfás számlát a megküldött parkolásról parkolójegyek alapján. A probléma lényege, hogy parkolójegyet csak akkor ad ki az automata, amennyiben befizetésre kerül a pakolás díja. A parkolóórákat naponta ürítik, a benne található pénzösszeg bevételezésre és könyvelésre kerül az adott napon. Ha utólag számlát állítanánk ki a cég részére, akkor kétszeresen szerepelne könyveinkben. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Kiadható visszamenőleg 2013. januárig számla? Amennyiben igen, hogyan alakul a könyvelési tétele?
3. cikk / 13 Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervi besorolása
Kérdés: Lehet-e önállóan gazdálkodó az a többcélú intézmény (óvoda, közösségi ház, konyha és könyvtár), amely nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel az Ávr. 10. §-ában foglaltakra figyelemmel?
4. cikk / 13 Térítés nélküli átadás
Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre 2004-ben. Az évek során több, eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyertünk, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadtuk ezeket az eszközöket (közmunkapályázatok stb.), mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket, és az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy ezekre vonatkozóan szeretnék a tulajdonjogot megszerezni. Társulásunk a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényeltünk vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Az alábbi esetekben keletkezik-e áfabefizetési kötelezettségünk, van-e számlakibocsátási kötelezettségünk? Illetve az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek?
1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek?
5. cikk / 13 Polgármesteri költségátalánnyal szemben elszámolható költségek
Kérdés: Újonnan megválasztott főállású polgármester a Pttv. 18. § (1) bekezdés szerinti költségtérítést választja. 1. Melyek lehetnek azok a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő költségek, amelyek ily módon megtéríthetőek? 2. Létezik-e arra vonatkozó szabályozás, amely a kifizetés ütemezésére tartalmaz előírást? (Havi, negyedéves.) 3. Milyen bizonylatokkal szükséges alátámasztani a polgármesteri hivatalban az elszámolt kifizetést? 4. Kinél kell őrizni a költségek eredeti bizonylatait, és ki jogosult ellenőrizni azokat?
6. cikk / 13 Saját személygépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
7. cikk / 13 KIR rendszerbe tartozók felelőssége a bevallások, adatszolgáltatások elektronikus úton történő teljesítésekor
Kérdés: Igazgatóságunk, mint költségvetési szerv illetményszámfejtését a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján a Magyar Államkincstár kijelölt igazgatósága végzi. Távoli felhasználóként az elektronikus kormányzati gerinc adatátviteli vonalain keresztül csatlakozunk az üzemeltetést végző központi illetményszámfejtő szerv szerverére. A havi illetményszámfejtéshez szükséges adatok felvitelén túlmenően nincs befolyásunk a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) működésére, beleértve a számfejtést, a bevallást és a kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásokat. A KIR működtetése során szerzett gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról készített bevallás időben nem, vagy késve, hibásan készül el, s emiatt nem tudunk eleget tenni törvényben előírt bevallási kötelezettségünknek. A kérdés feltevésének időpontjáig még a 0708-as havi bevallást készítő program tesztelése folyik. Egyértelmű, hogy a hiányos, késedelmes bevallás érdekkörünkön kívül eső ok(ok)ra vezethető vissza. Megállapodásunk a KIR üzemeltetőjével arra vonatkozóan nincs, hogy a számfejtést és a bevallást meghatalmazottként (megbízottként) készíti. Kérdés tehát, hogy lehet-e (és minek alapján) szankcionálni a KIR körébe tartozó adózókat a 0708-as bevallás hibás, késedelmes benyújtásáért? Miben jut kifejezésre a KIR-rendszert üzemeltető szervezet felelőssége? Tekinthető-e a KIR-t üzemeltető szervezet a bérszámfejtés és a kapcsolódó bevallások elkészítése tekintetében azon szervezetnek, amely az Art., illetve a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján az adózó megbízottjaként látja el feladatát?
8. cikk / 13 Pályázaton nyert ösztöndíj adókötelezettsége
Kérdés: Önkormányzatunk kulturális, emberi jogi és kisebbségi bizottsága művészeti ösztöndíjpályázatot hirdetett, kizárólag a kerületünkben élő, állandó lakcímmel rendelkező általános és középiskolás tanulók részére. Az ösztöndíj időtartama 10 hónap. Évente legfeljebb 14 gyermek részesülhet ösztöndíjban, melynek összege 1-7. osztályos tanulók esetében havonta és tanulónként 10 000 forint, 8-12. osztályos tanulók esetén pedig havonta és fejenként 20 000 forint. A nyertes pályázókkal támogatási szerződést kötünk. A pályázati felhívást a helyi újságunkban tettük közzé. Kérdésünk, hogy ezzel kapcsolatosan az önkormányzatnak keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége?
9. cikk / 13 Tanulmányiszerződés-szegés
Kérdés: Tanulmányi szerződés megszegése miatt az egyik munkatársunkat tanulmányi költség visszafizetésére kell köteleznünk. A munkából kieső időre, gyakorlati képzési időre, ill. a tanulmányi szabadságok miatt kiesett időre kifizetett illetményt is vissza kell fizetnie, mivel ezekre az időszakokra is megkapta az illetményét. Ezek a kieső idők részben a 2005. évet (ami után az adó- és járulékfizetés, valamint adóbevallás már megtörtént), részben a 2006. évet érintik. Bruttó vagy nettó összegben, azaz szja-val, nyugdíjjárulékkal, munkavállalói járulékkal csökkentve kell-e megállapítani a kieső napokra kifizetett illetményt?
10. cikk / 13 Védőnő utazási költségtérítése
Kérdés: Három önkormányzatunk közösen foglalkoztat a községeinkben egy védőnőt, akinek a munkája ellátásához rendszeres gépjárműhasználatra van szüksége. Saját autóját használja az alkalmazott, melynek ellenszolgáltatására 500 km/hó mértékben állapítottak meg részére útátalányra való jogosultságot. E feltételek mellett a védőnőnek minden hónapban el kell-e számolnia a ténylegesen megtett kilométerekről – útnyilvántartás –, s ha igen, az aktuális km mennyisége befolyásolja-e az adott hónapra neki járó útátalány összegét? Tehát ha pl. 300 km-t utazik, akkor az ez után járó összeg illeti-e meg őt, illetve ha 525 km-t tesz meg, akkor az 500 km feletti részre is jár-e a költségtérítés?
