Találati lista:
1. cikk / 63 Magánszemély ingatlanvásárlása
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlant 2021-ben vásárolták, melyet megelőzött egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben szerepelt egy megállapodás is, miszerint, ha 2021. 08. 31-ig 38.500.000 Ft vételárért megvásárolják az ingatlant, akkor az addig fizetett bérleti díj felét beszámolja a bérbeadó a vételárba. Az adásvételi szerződés, mely 2021. 08. 18-án kelt, nem tartalmazza ezt az előzetes megállapodást, és 37.000.000 Ft vételár szerepel benne. Ebben az esetben figyelembe lehet venni a bérleti szerződést, mint „lízingszerződést”? Melyik év minősül a szerzés időpontjának?
2. cikk / 63 Információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás
Kérdés: Polgármesteri hivatal kötött IBF szolgáltatási szerződést egy céggel, információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás nyújtására, ahol a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetek a polgármesteri hivatal és az önkormányzat. Egy megbízási szerződést kötött szintén a polgármesteri hivatal, amelyben megbízza a céget a GDPR eljárásrend bevezetésére az önkormányzatnál, az önkormányzat intézményeinél, a polgármesteri hivatalnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, a társulásnál és a családsegítő szolgálatnál. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja a kiszámlázott díjat arányosan a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetekre? Az alábbi polgármesteri hivatal SzMSz-ében foglaltak elegendőek-e ahhoz, hogy a szolgáltatást továbbszámlázzuk?
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”
3. cikk / 63 Haszonkölcsönbe adott önkormányzati ingatlan
Kérdés: Az önkormányzat haszonkölcsön-szerződésbe adta az ingatlanját egy közhasznú civil szervezetnek, aki az ingatlant használja és hasznosítja. Az ingatlant a civil szervezet felújítaná, a költségek egy részét a civil szervezet vállalja, a felújításhoz szükséges további részt az önkormányzat vállalja. Az önkormányzat nyújthat-e államháztartáson kívüli civil szervezetnek támogatást arra a célra, hogy az önkormányzat tulajdonában álló ingatlant felújítsa a civil szervezet? Háromoldalú megállapodásra kerülhet-e sor? Az aktiválás hogyan történik ebben az esetben (idegen ingatlanon végzett beruházás)? Az önkormányzat vagyona hogyan alakul?
4. cikk / 63 Térítés nélkül kapott eszközök
Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát rögzíteni kell a könyveinkben? Ha igen, akkor milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyieszköz-modulban mint térítésmentesen kapott eszközt is ki kell mutatni.
5. cikk / 63 Térítés nélkül kapott eszközök elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát kell-e rögzíteni a könyveinkben, és ha igen, milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyi eszköz modulban is, mint térítésmentesen kapott eszközt, ki kell mutatni?
6. cikk / 63 Társasházi kamerarendszerek telepítése
Kérdés: Fővárosi kerületi önkormányzat pályázatot írt ki társasházi kamerarendszerek telepítéséhez. A támogatási szerződés keretében a társasházak (mint támogatott) önrészt fizetnek be az önkormányzat részére, a kivitelezésből fennmaradó összeg pedig vissza nem térítendő támogatásnak minősül, mely a támogatott részére az ingyenes tulajdonba adással teljesül. A kamerarendszer kiépítésére az önkormányzat köt szerződést, melynek díját a támogatott által megfizetett önrész kiegészítésével maga fizeti meg a szerződő partner felé. A támogatott köteles a kiépített rendszer átvételére és annak jogszabály szerinti működtetésére legalább 2 éven át, melyet az önkormányzat részére igazolnia kell. Az ingyenes tulajdonba adásról különmegállapodás nem kerül megkötésre. A társasházak által befizetett önrészt, valamint a ki-vitelezést végző vállalkozónak fizetett összeget hogyan könyveljük, milyen könyvelési tételeket kell alkalmaznunk? A társasházak részére van-e számlakiállítási kötelezettségünk az önrészt illetően?
7. cikk / 63 Hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulás
Kérdés: Az önkormányzat több önkormányzattal együtt alapított egy hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulást 2024-ben. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg a gesztor önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására. Megállapodás alapján a 2023. évi üzemeltetési díjat a gesztor önkormányzat számlázta ki az üzemeltetést végző kft.-nek. A kft. 2023-ban a kiállított számla 30%-át átutalta a számlát kiállító önkormányzatnak. A fennmaradó 70% az eszközöket használó kft.-nél tartalékként jelenik meg, melyet tárgyi eszköz vásárlására fordíthat.
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
8. cikk / 63 Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása
Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
9. cikk / 63 Önkormányzatok által közösen beszerzett tárgyi eszköz megvásárlása, nyilvántartása, térítésmentes átadása
Kérdés: Több önkormányzat közösen megállapodott arról, hogy a rendőrség feladatainak ellátását közösen beszerzett tárgyi eszközzel kívánják segíteni úgy, hogy minden önkormányzat a saját anyagi lehetőségeihez képest hozzájárul az eszközbeszerzéshez. Az önkormányzatok megbíztak maguk közül egy önkormányzatot, hogy az eszköz beszerzésével és a rendőrség részére történő átadással kapcsolatos feladatokat lássa el. A rendőrségnek történő átadás jogcíme kölcsönhaszon-szerződés alapján ingyenes használatba adás. A beszerzés úgy történne, hogy az önkormányzatok között létrejött megállapodás alapján minden önkormányzat átutalja a felajánlott összeget a beszerzéssel megbízott önkormányzat számlájára, amely az összegyűlt "támogatás" terhére megvásárolja az eszközt. A számla a megbízott önkormányzat nevére szólna, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban nem kivitelezhető, hogy kb. 2-3 millió forint értékű eszköz beszerzési árát 15-20 önkormányzat nevére megbontsa az eladó.
1. Hogyan történjen a közösen beszerzett eszköz aktiválása?
a) Az anyagi hozzájárulás arányában minden önkormányzat külön-külön aktiválja és tartja nyilván saját mérlegében a tulajdonuk arányában? Ebben az esetben mi az aktiválás bizonylata?
b) A beszerzéssel megbízott önkormányzat aktiválja és tartja nyilván 100% beszerzési áron? Ebben az esetben hogyan kell nyilvántartani és könyvelni a közös tulajdonban lévő tárgyi eszköz beszerzését?
2. Helyesen gondoljuk, hogy az aktiválást követően a rendőrségnek történő ingyenes használatba adásról szóló kölcsönhaszon-szerződést a beszerzésben érintett önkormányzatok és a használatba vevő rendőri szervezet közösen kötnék meg?
1. Hogyan történjen a közösen beszerzett eszköz aktiválása?
a) Az anyagi hozzájárulás arányában minden önkormányzat külön-külön aktiválja és tartja nyilván saját mérlegében a tulajdonuk arányában? Ebben az esetben mi az aktiválás bizonylata?
b) A beszerzéssel megbízott önkormányzat aktiválja és tartja nyilván 100% beszerzési áron? Ebben az esetben hogyan kell nyilvántartani és könyvelni a közös tulajdonban lévő tárgyi eszköz beszerzését?
2. Helyesen gondoljuk, hogy az aktiválást követően a rendőrségnek történő ingyenes használatba adásról szóló kölcsönhaszon-szerződést a beszerzésben érintett önkormányzatok és a használatba vevő rendőri szervezet közösen kötnék meg?
10. cikk / 63 Közfoglalkoztatási feladatellátáshoz átadott eszközök
Kérdés: Önkormányzatunk a korábbi évek közfoglalkoztatási programjai keretében beszerzett tárgyi eszközeit és meglévő készleteit ingyenesen tulajdonba kívánja adni a kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társasága részére, mert 2022. évtől a közfoglalkoztatási programokat saját nevében ez a gazdasági társaság végzi. (2021-ig a közfoglalkoztatási programokra vonatkozó ha-tósági szerződéseket az önkormányzat kötötte, a gazdasági társaság csak a bonyolítást végezte, megállapodás alapján.) Az eszközök és készletek átadása a közfoglalkoztatási feladatellátás elősegítése érdekében történne. A közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatban az áfalevonási joggal nem éltünk. Az ingyenes átadás az Áfa-tv. hatályán kívülinek minősíthető-e a törvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján? Ebben az esetben úgy gondoljuk, hogy számla kiállítására nincs szükség. Milyen egyéb számviteli bizonylat fogadható el az ügylet alátámasztására?
