9 talált cikk a termékértékesítés , áfa levonása , megállapodás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?

Kérdés: Ingatlanfejlesztéssel, illetve bérbeadással foglalkozó társaság térítés nélküli eszközát-adás keretében bekötőutat és ehhez kapcsolódó létesítményeket, valamint egy park felújítását adta át különböző önkormányzatoknak. Mindkét ügylet esetén a térítés nélküli átadásra a jogszabályi előírások és az önkormányzatokkal kötött megállapodások miatt került sor. E közforgalom számára is nyitva álló terek átadására azért volt szükség, hogy a társaság az adott ingatlanokat rendeltetésszerűen használhassa. A társaság az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján az áfát megfizette, illetve arról számlát állított ki az önkormányzatok részére. Mivel a térítés nélküli átadásra bizonyíthatóan a társaság áfaköteles tevékenységének végzése érdekében került sor, így a társaságnak nem keletkezett áfafizetési kötelezettsége. Az előbbi nem befolyásolja a társaság jogát, hogy a fenti beruházásokhoz kapcsolódó áfát levonásba helyezze?

Kérdés: Egy magyar társaság megbízást kap egy indiai illetőséggel rendelkező – kapcsolt vállalkozási viszonyban álló – megrendelőtől arra, hogy különböző, autógyártással foglalkozó társaságok tulajdonában álló motorokon javítási szolgáltatást végezzen el. A javítandó motorokba beépítendő alkatrészeket a megrendelő bocsátja a társaság rendelkezésére, és mivel a javítási szolgáltatás elvégzése Magyarországon történik, ezen alkatrészeket szabad forgalomba helyezik. A behozott alkatrészek tulajdonjoga tekintetében elmondható továbbá, hogy a társaság részére történő átadás ellenére továbbra is változatlanul a megrendelő tulajdonában maradnak, a termék feletti tulajdonjog nem száll át a társaságra.
1. Helyes-e az az álláspont, miszerint a társaság tekintendő a Magyarországra behozott alkatrészek importőrének – és így az importhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alanyának -‚ továbbá helyes-e az az álláspont, mely szerint az alkatrészek importjával kapcsolatban felmerülő áfa tekintetében a társaság a levonási jogát érvényesítheti, illetve a megrendelőnek nem keletkezik Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége?
2. Helyes-e az az álláspont, hogy a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyar-országra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül, és azon belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő, figyelemmel arra is, hogy a szolgáltatás magában foglalja a motor részét képező alkatrészek határt átlépő mozgatását is?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) logisztikai rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozik. A társaság tulajdonosai a magyarországi termelési kapacitás növelése érdekében 2006-ban egy új gyáregység létrehozásáról döntöttek. A beruházás elvégzése érdekében a cégcsoportban megalapítottak egy másik társaságot (a továbbiakban: B társaság). A B társaság a megalapítását követően a szükséges területet megvásárolta egy ipari parkban, és az új gyáregység létrehozása érdekében a szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatokat elvégezte 2008-ban. A gazdasági válság hatására később a beruházási tervek felülvizsgálatáról döntöttek. Majd a társaság, annak érdekében, hogy a terület feletti rendelkezési jogát biztosítsa, haszonbérleti szerződést kötött B társasággal. Végül 2014-ben az a döntés született, hogy a társaság tulajdonosai mégsem valósítják meg a gyártási kapacitás bővítését. A döntés fényében a haszonbérleti szerződés fenntartása már nem volt indokolt, ezért annak megszüntetéséről döntöttek. A társaság B társaságnak a megszüntetés kapcsán egy egyszeri összeget, bánatpénzt fizetett. A fent leírtakkal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a haszonbérleti szerződést megszüntető megállapodásban kikötött egyszeri összeg megfizetése az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet, következésképp a B társaság köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé?
2. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az a megítélés, mely szerint mind a bérleti díj a teljes időszak vonatkozásában (ideértve a 2014 utáni időszakot is, amikor a felek a bérleti szerződés megszüntetéséről tárgyaltak), mind a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
3. A társaság a bérleti díj és a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg kapcsán áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti-e?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény – áfaadóalanyként – térítésmentesen számítástechnikai eszközöket kap németországi társaságtól. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az intézménynek?

Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?

Kérdés: Kutatóintézetünk támogatást kap egy meghatározott kutatási feladathoz, annak eredményéből a támogató nem kíván részesedni, de jelentést kell írni a pénz felhasználásáról. Jár-e áfakötelezettséggel a támogatás, illetve az abból beszerzett műszerek áfája levonható-e? Hogyan alakul a helyzet, ha konzorciumot alakítanak, és a vezető a tagoknak továbbutalja a támogatást?