Bentlakásos intézmény működése – intézményi térítési díjon felüli szolgáltatások áfája

Kérdés: Bentlakásos intézmény – költségvetési szerv, idősotthon – vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Havi intézményi térítési díj ellenében és azonfelül, bentlakóinknak különböző szolgáltatásokat nyújtunk. Ezek egy része jogszabályi előíráson alapul, és a térítési díjban benne foglaltatik [adómentes szolgáltatás az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének f) pontja és 85. § (4) bekezdése alapján], más része a lakó állapota és igénye szerint választható plusztérítés ellenében.
Külön térítendő termékek és szolgáltatások köre:
- Nem jogszabályi előíráson alapuló, illetve az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek. A felírt receptek alapján a teljes gyógyszerszükségletet intézményünk vásárolja meg, majd a nem jogszabályon alapuló, nem a térítési díj részét képező részt kiszámlázza a lakóknak. A térítés a szociális helyzeten is múlik, tehát ha nem alaplistás gyógyszert kap a lakó, és térítenie kéne, de nincs rá fedezete, akkor a szociális helyzetére tekintettel mégsem kell térítenie. A gyógyszerellátás komplex szolgáltatás, függetlenül attól, hogy alaplistás vagy nem alaplistás tételről van szó. Ez a szolgáltatás tartalmazza a receptre történő felíratást az intézmény orvosával, a gyógyszer beszerzését, a név szerinti nyilvántartásba vételt, adagolást, adott esetben a beadást is, a veszélyes hulladék kezelését. Lakóink 75%-a nem képes arra, hogy a saját gyógyszerezését önállóan és biztonságosan el tudja végezni, felügyelet nélkül. Adómentesen számlázunk, mert a gyógyszerrel történő ellátás, felügyelet a fentiekben leírt komplex tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a fő tevékenységünk megfelelő minőségben történő ellátásához, attól el nem választható. A bejövő számlák áfáját nem igényeljük vissza.
- Tévé-, hűtőszekrénybérlet. Azoknak a lakóknak, akik nem rendelkeznek saját berendezéssel, lehetőségük van ezen intézményi tulajdonú eszközök bérlésére, használatára a lakószobán belül. Az erre a célra vásárolt eszközök áfája nem kerül levonásra.
- Fodrászszolgáltatás. Az alapellátásban háromhavonta egy alkalom van benne, az ezenfelüli hajvágások és speciális beavatkozás (berakás, dauer stb.) térítendő. Ezt kizárólag a lakóink vehetik igénybe akár oly módon is, hogy a fodrász "ágyhoz" megy.
- Egyéb szolgáltatások. Fogtechnikai munkák, intézményi tulajdonú gépkocsi magáncélú igénybevétele.
Tekinthetőek-e a fentiekben felsorolt, külön térítési díjon felül fizetendő termékértékesítések és szolgáltatások járulékos szolgáltatásnak, számlázhatjuk-e ezeket adómentes értékesítésként? Ezek a tételek nem önálló célként jelennek meg, hanem arra szolgálnak, hogy a fő szolgáltatásunkat a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Különálló módon nem léteznek, így pl. nem vásárolnánk tévét, ha erre a beköltöző lakó nem tartana igényt, illetve mozgásában akadályozott, és nem tud kifáradni a közös helyiségbe [hivatkozás: Héa-irányelv 78. cikk b) pont].
Részlet a válaszából: […] ...elengedhetetlen feltétel, hogy ugyanaz az adóalany teljesítse a fő és a járulékos ügyletet. Ha tehát pl. vállalkozó fodrász vagy megbízásos jogviszonyos nyírja a gondozottak haját, akkor ez a feltétel ebben a kérdésben nem áll fenn.A fő és járulékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Önkormányzatnál alkalmazásban lévő közfoglalkoztatottak irányítása

Kérdés: Van az önkormányzatnak egy 100%-os tulajdonában lévő nonprofit gazdasági társasága. Amennyiben ennek a társaságnak az alkalmazottja irányítaná az önkormányzatnál alkalmazásban lévő közfoglalkoztatottak munkáját, van-e lehetőség arra, hogy a munkabérére és járulékaira az önkormányzat pénzeszközt biztosítson? Ha lehetséges, elszámolható-e ez az átadott pénzeszköz (milyen kormányzati funkción) a "települési önkormányzatok szociális feladatainak támogatása" terhére?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat alkalmazásában álló közfoglalkoztatottak irányítási feladatait elláttathatják munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, bár tartós feladatellátás keretében ez utóbbi nem jogszerű. Ha a magánszeméllyel kötnek munkaviszonyos, részmunkaidős vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Egyéni vállalkozó, illetve adószámos magánszemély költségeinek elszámolása a díjat fizető felé

Kérdés: Partnerünk szakfordítást végez nekünk. A számlában a fordítás díján felül postázási költséget is feltüntet fizetendő díjként. Szakmai utasításokban, rendeletekben iránymutatást nem találtunk arra vonatkozóan, hogy egyéb költségtérítési kötelezettségünk állna fenn. A partnerrel vállalkozási szerződésünk sincs, amiben külön szabályozva lenne a fordítási díjon felüli költségtérítés. Kérdésem, hogy jogosan állít-e be a számlán a saját költségeinek fedezetére vonatkozó tételt, ha igen, a számlához csatolni kell az összeget alátámasztó bizonylat hiteles másolatát?
Részlet a válaszából: […] A partner a szakfordítást a kérdés alapján vállalkozási, megbízási szerződés alapján végzi. Az nem derül ki a kérdésből, hogy egyéni vállalkozóként vagy adószámos magánszemélyként számláz. Amennyiben az érintett egyéni vállalkozóként állítja ki a számlát, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Óraadás felmentési idő alatt

Kérdés: Egyik pedagógusunk nyugdíjazás miatt felmentési átlagbért kap (utolsó 4 hónapját tölti – munkavégzés alól fel van mentve). Saját vállalkozói igazolvánnyal, számlaadás mellett végezhet-e óraadást saját munkáltatójánál a felmentési átlagbéres időszaka alatt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből valószínűsíthető, hogy ugyanarra a munkáraszámlázna a dolgozó, ami a munkaköre. Amennyiben igen, akkor a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről (a továbbiakban: Ámr.)59. § (9) bekezdése szerint saját dolgozónak megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Megbízási szerződés

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
Részlet a válaszából: […] Az Áht-vhr. költségvetési szervről, mint megbízóról, és általában a megbízottról rendelkezik. Nem nevesíti külön, ill. nem határolja be, hogy a megbízott csak természetes személy lehetne, vagy akár egyéni vállalkozás is. A feltétel, amit meghatároz annyi, hogy előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Tanárok díjazása munkakörükbe nem tartozó képzésben való oktatásért

Kérdés: Intézményünk szakképző iskola. Az alapképzettségen kívül különböző tanfolyamokat, esti, levelező képzéseket szervezünk. Az iskolában alkalmazott tanároknak ezeken a képzéseken végzett munkájukért milyen díjazás fizethető? Kaphatnak-e megbízási díjat, illetve kiállíthatnak-e számlát az oktatásról?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapvetően nem adójogi. Annak az eldöntése, hogy az iskolában tanító pedagógusok a kérdésben jelzett különféle oktatásokon milyen formában vehetnek részt, a Közokt-tv. és a Kjt. ad eligazítást.Amennyiben az érintettek egyéni vállalkozói igazolványt váltanak ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Megbízási szerződés alapján tanító óraadó tanárok tevékenységének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Felsőoktatási intézményben megbízási szerződés alapján tanító óraadó tanárok tevékenysége áfamentes vagy adóköteles?Úgy hallottuk, hogy 2003-tól már áfaköteles a szerzői jogdíj. Ezért, ha jegyzetet íratunk, a szerzőnek áfásan kell számláznia intézményünk felé?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény hatályon kívül helyezte az Áfa-tv. 30. § (2) bekezdését, ezért az eredeti szerzőnek minősülő természetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.