Végelszámolással megszűnő gazdasági társaság

Kérdés: Önkormányzati társulás saját alapítású, 100%-osan tulajdonában lévő kft.-je 2018-ban végelszámolásra került, a cégbíróság is törölte. A végelszámoló viszont a megszűnt kft. számlájáról csak 2019. januárban vezettette át a társulás számlájára – a vagyonfelosztásban az alapítóra engedményezett – összeget.
Kérdéseim:
1. 2018-ban a társulás kivezetheti-e ezt a részesedést a könyveiből (az állományi számláról)?
2. Az alapítói tőke 500 E Ft volt, ennél nagyobb összeg lett visszavezetve a megszűnt kft. bankszámlájáról 2019-ben. Hogyan kell a könyvelést 2018-ban és 2019-ben elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid lejáratú kötelezettségként szerepel a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a végelszámolás befejezésekor, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordítások között kell elszámolni az anyagok, áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, a kötelezett megszűnése és a más okból behajthatatlan követelés leírt összegét, valamint az Áhsz. 26. §-ának (11a) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Üzemeltetési megállapodás

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.
Részlet a válaszából: […] ...számlákT 41335 – K 5932bruttó érték kivezetéseT 41331 – K 161értékcsökkenés kivezetéseT 162 – K 41331Üzemeltetési szerződés megszűnésekor az eszközök visszavezetésebruttó érték kivezetése 16. számlákrólT 41331 – K 161bruttó érték átvezetése 11-13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenés van. Ebbe az oszlopba kerül a tartási nyereség, a veszteség, az értékvesztés. Ez is csak év végén van, kivéve ha megszűnés, átszervezés történik év közben. Az értékhelyesbítés is itt szerepel, de csak annak a költségvetési szervnek, amelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.