Kataalanyiság változása

Kérdés: Önkormányzatunk 2020 decemberében szerződést módosított az (akkor áfás és katás) egyéni vállalkozóval, mely szerint az egyéni vállalkozó a 2021. év folyamán a szerződésben vállaltakat továbbra is teljesíti. A vállalkozó 2020 decemberében a NAV felé jelezte, hogy az áfakötelezettség tekintetében az alanyi adómentességet választja a 2021. évre. Az önkormányzatot nem tájékoztatta a változásról. Az egyéni vállalkozó a 2021. január 1-jétől hatályos Katv. 32/E. §-ának (2), valamint a 13. §-ának (2) bekezdései értelmében nyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat felé, pedig a kata jogállásában nem történt változás. Az egyéni vállalkozó 3 millió forint feletti szolgáltatást nyújtott az önkormányzat részére.
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...is fennállt, tehát erről önkormányzatuknak a szerződéskötéskor tudomása volt, illetve a szerződésbe belefoglalták. Az áfaalanyi mentesség választása a katabejelentési kötelezettséget nem érinti. Természetesen az alanyi adómentesség választásáról is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár változása 2017. január 1-jétől

Kérdés: Önkormányzatunk évekkel ezelőtt alanyi adómentességet választott az Áfa-tv. szerinti közhatalmi tevékenységen kívüli gazdasági tevékenységeire. 2016-ban először fordult elő, hogy az értékesítéseink ellenértéke túllépte az értékhatárt (ami 2016-ban 6 millió forint), ezt a 15 napos határidőn belül be is jelentettük az adóhatóságnak, azóta a számlákat ezeknek a nem közhatalmi tevékenységeknek az ellenértékéről bruttó módon, áfával növelten állítjuk ki. Jól tudjuk, hogy az Áfa-tv. év végi módosítása 6 millióról 8 millióra emelte az alanyi mentesség értékhatárát? Ha igen, akkor önkormányzatunk, annak ellenére, hogy 2016-ban átlépte a 6 milliót, választhat alanyi adómentességet a következő évekre?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2016. december 31-ig hatályos szabályai szerint alanyi adómentességet akkor lehet választani, ha az adóalany a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Önkormányzat alanyi mentessége

Kérdés: Önkormányzatunk 2007. évben adóalanynak minősült, mivel gazdasági tevékenységéből származó bevétele meghaladta a 4 millió forintot, de az 5 millió forintot nem. A 2007-es szabályok szerint nem választhattunk alanyi adómentességet, a 2008-as szabályok szerint van-e erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...új Áfa-tv. 187. § (1) bekezdésének rendelkezése szerintaz olyan adóalany jogosult alanyi adómentességet választani, aki (amely)gazdasági céllal belföldön telepedett le (belföldön van a gazdasági tevékenységéneka székhelye, vagy belföldön állandó telephelye van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...ha azadóévben– a) egyéni vállalkozó volt;– b) mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységébőlszármazó bevétele az adómentesség értékhatárát (Szja-tv. 23. §) meghaladta,kivéve, ha a nyilatkozat kiegészítéseként e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetéséig),– a 26. § (1) bekezdés a) pontjában szereplővagyonátruházásiilleték-fizetési kötelezettség alóli 4 éves illetékmentesség,amennyiben lakóház építésére alkalmas telek vásárlása miatt keletkezett.Ezeket az illetékköveteléseket kizárólag a 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Közhatalmi tevékenységet végző szerv áfaalanyisága I.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású kórház vagyunk. 2003-ban az adóköteles bevételünk 4 millió forint alatt maradt. Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől hatályos 4/A. §-a alapján az idén már adóalanyok vagyunk-e? [Az Áfa-tv. 4/A. § (1) bekezdésében az önkormányzati fenntartású intézmények nevesítve vannak mint nem adóalanyok.]
Részlet a válaszából: […] ...4 millió forint alatti adóköteles bevétel esetén sem kerül ki az áfa hatálya alól. Tehát adóalany marad, de 2003. december 31-ig alanyi mentességet választhatott, mivel a törvény átmeneti rendelkezése [2003. évi XCI. tv. 211. § (10) bekezdés] szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.