17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Ingatlaneladásból származó jövedelem adózása
Kérdés:
Önkormányzatunk alkalmazottja egy 2019-ben vásárolt ingatlan értékesítését tervezi 2023-ban. Ha elad egy ingatlant, és azt a pénzt egy másik ingatlan megvásárlására fordítja, akkor is be kell fizetnie az előző ingatlan eladásából származó nyereség utáni személyi jövedelemadót? Vagy létezik-e mentesség, ha a magánszemély az eladási árból másik ingatlant vesz magának lakhatási célra?
2. cikk / 17 Eltartási szerződés adózása
Kérdés:
Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?
3. cikk / 17 Szociális támogatás utalványa
Kérdés: Az önkormányzat a településen élő, 65 év feletti idős emberek részére 5000 forint értékű élelmiszer-utalványt szeretne adni, melyeket a helyi boltban költhetnének el. Ezt a szociális keret terhére el lehet számolni a K48-as rovaton? Ilyen esetben a szociális rendeletben ezt fel kell tüntetni, vagy elég róla egy döntés? Az így adott utalvány – véleményem szerint – többcélú utalványnak minősül, mivel eltérő áfakulcsú termékekre is beváltható. Ebben az esetben a bolt által, a begyűjtött utalványokról kiállított TAM-számla lesz a kifizetés bizonylata (az utalványokat átvételi elismervényen adjuk át az idősek részére), vagy az utalvány lesz a kifizetés bizonylata? Ha a szociális keretben nem lehet elszámolni, akkor ez csekély összegű ajándéknak minősül? Illetve mindenkinek külön--külön, személyenként kell számfejteni, vagy a dologi kiadások között elszámolható?
4. cikk / 17 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény
Kérdés: Jár-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a dolgozóknak folyosóra kihelyezett ballonos víz után?
5. cikk / 17 Reprezentáció, üzleti ajándék kedvező adózása
Kérdés: A veszélyhelyzeti rendelet június 9-től vezette be a reprezentáció és az üzleti ajándékozás után a szociálishozzájárulásiadó-mentességet. Hogyan kell a júniusi adóbevallást teljesíteni, meg kell osztani a június 9. előtti és utáni időszakot? Az Szja-tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatás a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem, és a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági táv-beszélő-szolgáltatás, mobil-telefon-szolgáltatás, továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem is. Ezekre nem vonatkozik a szociális-hozzájárulási--adó-kedvezmény?
6. cikk / 17 Szálláshely-szolgáltatók turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020-tól
Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
7. cikk / 17 Talajterhelési díj alóli mentesség
Kérdés: Talajterhelési díj megfizetése alól adhat-e mentességet az önkormányzat helyi rendeletében?
8. cikk / 17 Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése
Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
9. cikk / 17 Iskolai tanulók támogatása nemzetiségi önkormányzat által
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatnak van-e lehetősége arra, hogy támogassa az iskolásokat, például tanév elején füzetcsomaggal vagy ösztöndíjjal? Kell-e ezt szabályoznia határozattal, ha igen, akkor hogyan? Hogyan változik a szabályozás akkor, ha csak a nemzetiségi tanulókat kívánja támogatni? Ha pedig pénzbeni a támogatás, akkor a támogatottnak keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Ezeket a tételeket hogyan kell könyvelni és dokumentálni?
10. cikk / 17 Szóróajándékok szétosztása esetén keletkező közteher-fizetési kötelezettség
Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?