Pótlékmentes önellenőrzés II.

Kérdés: Milyen bevallások esetén alkalmazható az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben biztosított pótlékmentes önellenőrzés? Ha korábban már önellenőriztük a bevallást, az ismételt önellenőrzés is pótlékmentes? Alkalmazható-e ez a szabály a július 27-én benyújtott önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] ...időközben márönellenőrzéssel módosították, az a fontos, hogy az "eredeti" bevallás június9-ét megelőzően bevallott legyen. A pótlékmentesség kérdésénél azt kellmegvizsgálni, hogy mikor történt az önellenőrzés. A hivatkozott szabály 2006.augusztus 1-jétől hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Költségek továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szerv a tulajdonában lévő ingatlan egy részét ingyenesen bérbe adja. Az ingatlan használatáért bérleti díjat nem kér. Ennek ellenére a közüzemi költségeket, illetve az ingatlan fenntartásával járó egyéb költségeket a bérlőre áthárítja. A közüzemi költségeket külön mérőórával nem mérik. A közüzemi költségek, illetve a fenntartatási költségek továbbszámlázása során a számlára milyen adómértéket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően helytelen az a gyakorlat,miszerint a költségvetési szerv a költségek továbbszámlázása során tárgyiadómentességet alkalmaz.A szóban forgó költségek akkor lennének tárgyi adómentesek,ha járulékosan kapcsolódnának egy másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] ...keletkeztet. Ilyen feltétel – többek között -az, hogy a jogutód az átalakulást követő ötödik adóév végéig ne válasszonalanyi adómentességet. Csak ezen feltételek teljesülése esetén minősül ajogutódlással történő megszűnés kedvezményezett megszűnésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Személygépkocsi-bérbeadás áfája

Kérdés: Költségvetési intézményünk alkalmanként kiadja a személyautóit magánszemélynek, saját dolgozónak, kft.-nek. Milyen áfakulcs terheli számlázáskor ezt a tevékenységet? Sofőrt nem adunk hozzá, részükre az üzemanyagköltséget APEH-árral és a 3 Ft-os karbantartási költséget számlázzuk ki. Mi a szolgáltatási jegyzék száma? Előfordul, hogy személyszállítást vállalunk sofőrrel együtt. Szintén a fentiek szerint számlázunk, ez esetben mi az áfakulcs, és az SZJ-számnak mit kell a számlán feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonában lévő személygépkocsiját bérbe adja. Az Áfa-tv. a kedvezményes adókulcsú (5 százalék, 15 százalék, tárgyi adómentesség) termékek, tevékenységek körét az 1. és 2. számú mellékletben sorolja fel. A személygépkocsi-bérbeadás azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Kamatmentes vagy kedvezményes munkáltatói lakáscélú hitel

Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. a lakáscélú hitel utáni kamatkedvezmény, valamint a lakáscélú felhasználásra nyújtott, vissza nem térítendő támogatás adómentességét – többek között – ahhoz a feltételhez köti, hogy a lakás nem haladja meg a 12/2001. Korm. rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Gondnoki lakás fenntartási költségei, adózása

Kérdés: Az intézményünkhöz tartozó gondnoki lakás közüzemi költségeit az intézmény fizeti, a nevére szóló számla alapján. Külön mérni csak a villamos energiát és a gázfogyasztást tudjuk, a távhőszolgáltatást és a víz-, csatornafogyasztást nem. A gondnok saját, főállású dolgozónk. Természetbeni juttatásnak számít-e a lakás rezsiköltségeinek kifizetése, és kell-e személyi jövedelemadót fizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...meghiúsulna, így az ilyen lényegi elem szempontjából meghatározó személy állandó jelenlétének előfeltétele a lakhatás, ezért az adómentesség alkalmazható. Jogszabályi előírás hiányában nem tekinthető a szja szempontjából (adómentes) szolgálati lakásnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Természetbeni étkeztetésre jogosultság

Kérdés: Azokat a pedagógusokat, akik júliusban egyetlen napot sem dolgoznak, de ebédelni eljárnak, megilleti-e a 4000 Ft-os költségtérítés ebédszámla esetében? Bérlet leadása nélkül kapják az útiköltség-térítést, július hónapra megkaphatják-e az összeget? Az igazgatóhelyettes pl. júliusban 1 napot szokott ügyeletet tartani. Emiatt jogosult lehet az egész havi úti elszámolásra? Pedagógus vagy bárki, aki felmentését tölti, és már fel van mentve a munka alól, jogosult-e a 4000 Ft-os természetbeni étkezésre?
Részlet a válaszából: […] ...idejében a munkahely elérhető körzetében lévő étkezőhelyen fogyasztja el. A törvény tehát nem határozza meg, hogy a 4000 forintnyi mentességhez hányszori étkezést lehet figyelembe venni egy hónapban. Így végső soron a 4000 forintos mentesség havi egyszeri alkalommal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...költség 30 százalékát, de legfeljebb az utolsó folyósítástól számított 5 éven belül az 500 ezer forintot nem haladja meg. Az adómentesség feltétele, hogy a lakás a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható méretet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
3
4