5 talált cikk a teljesítés helye , vám , letét , mentesség kifejezésre

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Kérdés: Egy magyar társaság acélipari termékeket vásárol egy német társaságtól, amely a termékeket egy kínai cégtől szerzi be Kínából. Felmerült, hogy a leszállított termékkészletet konszignációs készletként kezeljék a vevői felhasználásig. A német társaság közvetlenül Kínából szállítja a termékeket a magyar társaság raktárába. A számlázást a német partner olyan ütemben kívánja elvégezni, ahogyan a vevő kitárolja a terméket raktárából felhasználásra. A vám- és áfajogi szabad forgalomba hozatal Magyarországon történik megbízott vámügynökségen keresztül. Az importtal kapcsolatban két variáció lehetséges, ezekkel kapcsolatban kérem a segítségét.
1. Az első esetben felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a magyar társaság adja, ún. vámszámla alapján megtörténik a szabad forgalomba bocsátás, és vámhatározat alapján a magyar vevő megfizeti az áfát, melyet majd saját bevallásában levonásba helyezhet.
- Szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad, vagy azonnal el kell készítenie a végleges számlát?
- Megvalósulhat az az eset, hogy ezt a terméket konszignációs készletként kezelik a felek? Ebben az esetben a német társaság a raktárból történő kitárolások alkalmával milyen értékesítésről kell, hogy számlát adjon? Belföldi értékesítés, importértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
2. Másik lehetőségként felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a német társaság adja, végleges vámkezelés valósulhat meg közvetett vámjogi képviselet keretében. Megtörténik a vámkezelés, ezek után a terméket a vevő raktárába szállítják.
- A német társaság milyen számlát kell, hogy kiállítson: belföldi értékesítés, közösségi értékesítés vagy import?
- A német társaságnak ebben az esetben be kell jelentkezni adószámért a NAV-hoz?
- Ha az ügylet közösségi értékesítésnek minősül, akkor alkalmazhatóak lennének-e a vevői készletre vonatkozó előírások?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?

Kérdés: Egy magyar adóalany társaság gépet vásárol egy Lengyelországban bejegyzett társaságtól úgy, hogy a gép közvetlenül a kínai szállítótól kerül a végső magyar vevő részére leszállításra. A gép szabad forgalomba bocsátása Magyarországon történik, a magyar vevő kérésére. A szállítás történhet a kínai vagy a magyar fél által is. Számomra annak az esetnek a megítélése jelent nehézséget, amikor a fuvarozást a kínai fél bonyolítja. Helyes-e az a megítélés, mely szerint az Áfa-tv.-nek a teljesítés helyére vonatkozó szabályai szerint a lengyel és a magyar fél közötti ügylet Magyarországon teljesül, s erre tekintettel a lengyel társaságnak Magyarországon be kell jelentkeznie adóalanyként? Jól látom, hogy a magyar beszerzőnél kétszeres adóteher jelentkezik, mivel a lengyel társaság teljesít részére egy belföldi adóköteles ügyletet, és a magyar félnek az import után is meg kell fizetnie az áfát?

Kérdés: Egy társaság nemzetközi szállítmányozással, valamint küldemények (csomagok, levelek stb.) nemzetközi kézbesítésével foglalkozik. A?társaság az általa szállított termékek vámkezeléséhez kapcsolódóan különböző szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Néhány szolgáltatás – pl. állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzése, közvetett vámjogi képviselet, valamint vámraktározás, árutovábbítás, átmeneti megőrzés alatti vagy exportált termékekhez kapcsolódó szolgáltatások – esetében kérdésként merült fel, hogy mi az ügyfél részére nyújtott szolgáltatás helyes áfakezelése?

Kérdés: Ügyfelünk egy Magyarországon áfaregisztrációval rendelkező spanyol gazdasági társaság, amely 2015-ben termékeket vásárolt Magyarországon. A termékeket a társaság egy orosz vevő részére értékesítette tovább ún. láncértékesítés keretében. A termékek Magyarországról Oroszországba kerültek elfuvarozásra, a fuvarozást az orosz vevő rendelte meg a fuvarozótársaságtól. A termékek egy részét Magyarországról közvetlenül Oroszországba fuvarozták, melyhez kapcsolódóan a társaság a kiviteli vámeljárást a magyar vámhatóságnál kezdeményezte.
A termékek Lengyelországban hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik a magyar vámhatóságtól az elektronikus kiléptetési rendszerben (ECS) kapott kiléptetési igazolásokkal és a CMR dokumentumokkal. A szállítmányok egy része Csehországon keresztül került Orosz-országba kiszállításra, melynek során a termékek nem kerültek lerakodásra Csehországban, továbbá nem került sor a termékek használatára. A fenti termékeket kiszállították Csehországba, ahol a cseh vámhatóságnál kezdeményezték a kiviteli vámeljárást. A termékek ebben az esetben is Lengyelországon keresztül hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik kiléptetést igazoló, szállítmányhivatkozási (MRN) számmal és vonalkóddal ellátott kiviteli kísérő okmányokkal, amelyeken kiviteli vámhivatalként cseh, míg kiléptető vámhivatalként lengyel vámhatóság került feltüntetésre. A termékek kiléptetésére minden esetben az Áfa-tv. 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti 90 napos határidőn belül került sor. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Helyes-e az az álláspont, mely szerint, tekintettel arra, hogy a termékek a társaság által folytatott láncügylet keretében a vevő (megrendelése) által közvetlenül kerülnek kiszállításra Oroszországba, és az Áfa-tv. 27. §-a szerint a társaság által a fuvarozást megrendelő vevő részére teljesített értékesítés minősül fuvarozással érintett értékesítésnek, a társaság által teljesített értékesítés az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívül történő értékesítésnek minősül?
2. Helyes-e az az álláspont, mely szerint a fenti, az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívülre történő értékesítés vonatkozásában a közösségi vámjogszabályok figyelembevételével a más tagállamban kezdeményezett kiviteli vámeljárás során a más tagállambeli kiviteli vámhivataltól származó, kiléptetés tényét is igazoló bizonyíték is elfogadható a termékexport általános forgalmi adómentességének igazolására?