12 talált cikk az előleg , munkabér , minimálbér kifejezésre

Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozónk munkáltatói kölcsönt szeretne igényelni 500 E forint értékben. Milyen feltételekkel nyújthatunk neki kölcsönt adó- és kamatmentesen? Belső szabályzatunk nem szabályoz ilyen esetet.

Kérdés: Főállású polgármester a képviselő-testület döntése értelmében havonta megállapított költségtérítésre jogosult. A költségtérítés összegét a polgármester felveheti 3 évre előre egy összegben, ha a képviselő-testület dönt róla? Ha igen, milyen adózási, fizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.

Kérdés: Megbízási jogviszonyban dolgozom egy önkormányzatnál, és a megbízási díj 90%-a után fizetek járulékot és szja-t. 2018-ban mennyi lehet a keresetem? A megbízási díj teljes összegét kell figyelembe venni, vagy csak a 90%-os összeget, hogy ne lépjem át a minimálbér 18-szorosát?

Kérdés: A munkavállaló részére kifizetett munkabérelőleggel összefüggésben kell-e kamatkedvezmény utáni adót fizetni abban az esetben, ha a dolgozó egy éven belül másodszor vesz fel munkabérelőleget, de azt az Szja-tv.-ben meghatározott keretek között (6 hónapra és a minimálbér ötszöröse alatti összegben), illetve az előzően felvett munkabérelőleg lejáratát, visszafizetését követően teszi?

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.

Kérdés: Az államháztartási szakterület 2005. évi kötelező továbbképzésén az előadó a munkabér-előleg folyósításával összefüggésben, az Szja-tv.-re hivatkozva, adófizetési kötelezettségről beszélt abban az esetben, ha a visszafizetés az adóév végéig nem történik meg. Még abban az esetben is, ha az Szja-tv. 72. § (4) g) pontja szerint jár el a kifizető. Az illetményelőleg következő adóévre áthúzódó visszafizetése valóban adóköteles bevétellé válik-e a dolgozónál, és ha igen, akkor az Szja-tv. mely paragrafusa alapján?

Kérdés: A fenntartó önkormányzat alanyi jogú 3000 forint/fő tankönyvtámogatást biztosít – nem normatívából – a városban lakó tanulóknak. Kifizethető-e adómentesen ez a juttatás? Amennyiben nem, hogyan lehet levonni az adóelőleget a tanulóktól, esetleg a szülőktől kell? Úgy tudjuk, hogy a tankönyvelszámolás ismét teljesen kikerült az intézmény költségvetéséből. Helyes az értelmezésünk?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy munkabérelőleg kifizetése esetén adókötelezettség terheli-e a munkavállalónkat arra tekintettel, hogy a megszerzett összeg után nem fizet kamatot.