28 cikk rendezése:
21. cikk / 28 Minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályok alkalmazása közalkalmazottak esetében
Kérdés: Az óvodákban dolgozó "B", "C" és "D" fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletet? Például egy D/2 fizetési osztályba besorolt dajkát megilleti-e a 108 000 Ft-os garantált bérminimum?
22. cikk / 28 Változások a 2009. évi CXXX. törvényben
Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
23. cikk / 28 Köztisztviselői cafeteria 2010
Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
24. cikk / 28 Szolgálati nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok 2010-től
Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?
25. cikk / 28 Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
26. cikk / 28 Közalkalmazottak előresorolása
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó megyei önkormányzat által fenntartott intézmény vagyunk. A Kjt. 65. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Évekkel ezelőtt néhány dolgozónk munkakörére, illetve jó munkavégzésére tekintettel munkáltatói többlet címén kapott illetményemelést. Az idei évben a fenntartó levele alapján, amennyiben egy dolgozó rendelkezik ilyennel, a soros előrelépés összegét, illetve a minimálbérre történő kiegészítést (2008. január 1-jétől) csak a munkáltatói döntésen alapuló többlet beszámításával lehet figyelembe venni. Így tehát, akinek van többlete (eddig megérdemelte), az rosszul jár, mert nem növekszik az illetménye, akinek nincs (mert eddig is magasabb volt a fizetése, vagy munkája alapján nem érdemelte ki), az pedig jól jár, mert megkapja a magasabb fokozatért járó többletet. Önök szerint így jogszerűen jár el a munkáltató?
27. cikk / 28 Garantált bérminimum az 50 év feletti munkavállalók esetében
Kérdés: Kell-e alkalmazni az emelt összegű minimálbért azon 50 év feletti munkavállalók esetében, akik nem rendelkeznek legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy képzettséggel?
28. cikk / 28 Munkabérelőleg visszafizetésének adókötelezettsége
Kérdés: Az államháztartási szakterület 2005. évi kötelező továbbképzésén az előadó a munkabér-előleg folyósításával összefüggésben, az Szja-tv.-re hivatkozva, adófizetési kötelezettségről beszélt abban az esetben, ha a visszafizetés az adóév végéig nem történik meg. Még abban az esetben is, ha az Szja-tv. 72. § (4) g) pontja szerint jár el a kifizető. Az illetményelőleg következő adóévre áthúzódó visszafizetése valóban adóköteles bevétellé válik-e a dolgozónál, és ha igen, akkor az Szja-tv. mely paragrafusa alapján?