Idősügyi program keretében nyújtott szolgáltatások

Kérdés: Önkormányzatunk "Aktív időskor" európai uniós pályázati forrásból indított idősügyi programot, melynek keretében a kerületi állandó lakcímmel rendelkező 60 év feletti idős emberek, nyugdíjasok részére szabadidős programokat szervez, nyelvtanfolyamot, informatikai oktatást, torna- és jógatanfolyamon való részvételt, mentálhigiénés tanácsadást, kézműves-foglalkozásokat, a színházba járó program keretében színházbérletet biztosított ingyenesen, esetenként kedvezményes térítési díj fizetése mellett. Az önkormányzat a projekt elszámolását követően a fenntartási szakaszban is biztosította a pályázat keretében kidolgozott és megvalósított program működését, és annak leteltét követően is folytatni és működtetni szeretné az idősügyi programot, biztosítva ezzel a kerületi lakosok részére az aktív időskor eltöltéséhez a különböző programokat. A pályázat fenntartási szakaszát követően az idősügyi program keretében továbbra is biztosításra kerülő ingyenes, kedvezményes – fent leírt – programok, szolgáltatások nyújtása az önkormányzat, illetve a nyugdíjas résztvevők részére keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...összegét megállapítani.Egyes meghatározott juttatásként adózó csekély értékű ajándék 2019-től évi egy alkalommal adható a minimálbér 10%-áig, ami 14 900 Ft/fő/év.Csekély értékű ajándék az alábbi jogviszonyokban adható:a) munkáltató a munkavállalójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Nyugdíjasklubok támogatása

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát). Idetartozhat tehát például a rendezvényen elfogyasztott étel, ital, kisebb ajándék. Az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér, illetve garantált bérminimum.A nyugdíjas-szövetkezetben történő foglalkoztatás szempontjából öregségi nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...-, vagy a munkáltatótulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás azadóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladóan;– melegétkeztetés (melegétkezési utalvány) a juttatásalapjául szolgáló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...azaza jövedelemkivét után 2009. július 10-éig 29% társadalombiztosítási járulékot,ezt követően kivett jövedelem után a minimálbér kétszerese mértékéig 26%, az afeletti rész után 29% társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Azegyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Szolgálati nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok 2010-től

Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebbmunkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éveskeretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladjaa tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) haviösszegének tizenkétszeresét (éves keretösszeget), az éves keretösszeg elérésétkövető hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Korengedményes nyugdíj

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet a korengedményes nyugdíjazást 2007-ben igénybe venni? Vannak-e korlátai a nyugdíj melletti munkavégzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...– szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas nem töltötte be a 62. életévét, és atárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét. Azéves keretösszeget meghaladó járulékköteles kereset elérése után – azadóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás összegét kell-e szerepeltetni az éves jövedelemigazoláson és a munkáltatói elszámoláson, és ha igen, akkor melyik sorban?
Részlet a válaszából: […] ...az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett hozzájárulás összegenem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér öszszegét,akkor az nem számít a magánszemély bevételének. Abban az esetben, ha amunkáltató a kétféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
2