Munkába járás költségének adózása II.

Kérdés: Helyesen jár-e el intézményünk, ha a munkába járás költségeinek megtérítésekor egyes dolgozóknak – hivatkozva a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére – a buszbérlet árát 80 százalékban téríti meg, bérlet leadása nélkül úgy, hogy a munkavállaló saját gépkocsiját veszi igénybe, mivel a munkáltató munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagyon hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni? Hivatkoznék a Költségvetési Levelek 22. számában az 577. kérdésre, amelyben erről a lehetőségről, ha jól értelmezem, Önök is említést tesznek. Költségvetési intézményként a TÁH számfejtési körébe tartozunk, és 45621 (munkába járás költsége fogsz. tér. bérlet nélkül) kódon ezt minden hónapban fel is adjuk a TÁH-nak.
Részlet a válaszából: […] ...munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. Korm. rendelet rendelkezései szerint a munkáltató a bérlettel való elszámolás ellenében köteles az utazási bérlet árának meghatározott részét (80 vagy 86%-át) megtéríteni. Ekkor a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egyik – részben önállóan gazdálkodó – intézményünk dolgozója a napi munkába járáshoz (vidékről jár be) a VOLÁN-buszbérlet árát (a teljes vételár 80 százalékát) költségtérítésként kívánja igénybe venni a bérlet leadása nélkül, hivatkozva az 1998/111. APEH iránymutatásra. A költségtérítés milyen adó- és járulékterhet jelent a dolgozónak és a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató úgy téríti meg a munkába járás költségeit, hogy nem kéri a bérlet leadását, akkor ez olyan költségtérítésnek számít, amelyet a magánszemély bevételének kell tekinteni. E bevétellel szemben költségként lehet elszámolni a bérlet teljes árát akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Munkába járás gépkocsival a bérlet árának megtérítése mellett

Kérdés: Több dolgozónk olyan környékbeli településről jár be munkahelyére, ahonnan tömegközlekedési eszközzel nem lehet eljutni a városba. Alkalmazásuk feltétele volt ezért a saját gépjármű használata. Folyamatos munkarendben dolgoznak, közlekedésüket azonban nem tudják összehangolni. A munkába járás jelentős többletköltséggel jár, amely az Szja-tv. szerinti 3 Ft/km megfizetésével nem térül meg számukra. A munkáltató fizetheti-e a tömegközlekedési eszközre megállapított térítést (80 vagy 86 százalék) a bérletjegy leadása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...78/1993. Korm. rendelet tartalmazza azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek a munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-térítésre irányadóak. E szerint, ha a munkába járás a közigazgatási határon kívülről történik, a munkáltató a bérlettel való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egyik dolgozónk nagyobb távolságról jár be dolgozni gépkocsival. Hivatalosan 3 Ft/km fizethető neki, de ez nagyon kevés a távolság alapján. A jegyző ezenfelüli összeg kifizetését (ami adóköteles lenne a dolgozónak) nem engedélyezi. A dolgozó számlát tudna "szerezni" bérlet nélkül, mivel mindenképpen kocsival jár be. Csak számla elfogadható-e a hivatalos bérlet értékéről a pénztári kifizetéshez?
Részlet a válaszából: […] ...bérlet árának meghatározott részét köteles megtéríteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bérlet leadása nélkül nem téríthető meg a munkába járás költsége, a kormányrendelet ilyen tiltó rendelkezést nem tartalmaz. Az adózás szempontjából sem kifogásolható, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.

Közlekedési költségtérítés bérlet leadása nélkül

Kérdés: Kinek és milyen esetben adható közlekedési költségtérítés bérlet leadása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatók számára a munkába járással kapcsolatos költségek megtérítését a 78/1993. Korm. rendelet írja elő.Az utazási bérlettel összefüggő költségelszámolás szempontjából munkába járásnak a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.