Cégtelefon számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...számlán kell kimutatni. A magáncélútelefonhasználat után jelentkező társadalombiztosítási járulékot, egészségügyihozzájárulást, munkaadói járulékot az általános szabályok szerint kell az 53.Munkáltatót terhelő járulékok között szerepeltetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Vizitdíj alóli mentesség adókötelezettsége

Kérdés: A 2006. évi CXV. tv. 7. § (7) bekezdése alapján saját dolgozóinknak (közalkalmazottak) szabályzatunk szerint vizitdíj és kórházi napidíj fizetése alól mentességet adunk. Kérdésünk az, hogy mint természetbeni juttatás, élvez-e szja-mentességet? Ha adózni kell e juttatás után, akkor mennyi az adó mértéke, és az adóval növelt alap után kell-e megfizetni a 29 százalék tb-járulékot, és az alap után a 3 százalékos munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...A juttatás értékének az adóval növelt összege után 29 százalékostársadalombiztosítási járulékot és 3 százalékos munkaadói járulékot is fizetnikell.Abban az esetben, ha a juttatást – az előzőekben leírtszabály alkalmazásával – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Ruházati költségtérítés adókötelezettsége

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...ajuttatás után 54 százalékos személyi jövedelemadót, 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot, illetőleg 3 százalék munkaadói járulékot kellfizetnie.Ha azonban a juttatás körülményei nem felelnek meg azelőzőekben leírt feltételeknek, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Távbeszélő szolgáltatás és adójának elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelése5312. Társadalombiztosítási járulék kiadási előirányzatánakteljesítése,Az adóalapot terhelő 3 százalék Munkaadói járulék könyvelése5322. Munkaadói járulék előirányzatának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Telefonadó

Kérdés: Kérem, tájékoztassanak a telefonok magáncélú használatával kapcsolatos adófizetési kötelezettségről. Mikortól kell telefonadót fizetnünk? Hogyan kell az adót megállapítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű személyijövedelemadó-fizetésikötelezettsége keletkezik, valamint 29 százalék társadalombiztosítási járulékotés 3 százalék munkaadói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Tanuló szakmai gyakorlaton kapott jövedelmének adózása

Kérdés: Társaságunk által könyvelt vendéglátási tevékenységet folytató társaságnál szakmunkás tanulók kötelező évközi szakmai gyakorlatukat töltik, melyre a társaság jövedelmet kíván részükre kifizetni, havi 7000 Ft-ot. A foglalkoztatásukra a felek tanulószerződést nem kötöttek, csak az iskolával együttműködési megállapodást. A témával kapcsolatos jogszabályok áttekintése során arra a véleményre jutottunk, hogy a tanulók részére ez a 7000 Ft havonta járulékmentesen, tisztán, levonás nélkül kifizethető, azaz a munkáltatót nem terheli, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, eho, a tanulóktól pedig nem kell levonni szja-előleget, munkavállalói járulékot, 8,5% nyugdíj-biztosítási járulékot, és az egészségbiztosítási járulékot sem (Szja-tv. 3. § 72. e) pontja, Tbj-tv. 20. § és 24. §).
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 72. e) pontja alapján adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulóta szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap elsőnapján érvényes havi minimálbér 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.