Megbízási szerződés kötése önkormányzatnál öregségi nyugdíjban részesülő személlyel

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója öregségi nyugdíjasként határozatlan idejű kinevezéssel köztisztviselőként dolgozik 2013. június 30-ig. A nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az új jogszabályok miatt munkaviszonyának megszüntetését kérte a fenti időponttal. A változást 04. 30-ig bejelentette a nyugdíjfolyósító részére is. Önkormányzatunknak viszont bizonyos feladatok ellátására szüksége van továbbra is a munkájára. Köthetünk-e vele megbízási szerződést meghatározott feladatok ellátására, ha igen, érinti-e ez a nyugdíjának szüneteltetését, vagy csak a keresetkorlát vonatkozik rá?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottnak minősül), és a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgy­év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg, 2013-ban 1 764 000 forint), az éves keretösszeg elérését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Önkéntes munkavállalás

Kérdés: Az önkéntes munka pénzbeli meghatározásánál van-e valamilyen minimális követelmény, amihez igazodni kell? (Például minimálbér hivatalos órabére vagy hasonló.) Ha valaki önkéntes munkát végez, be kell-e jelenteni az adóhatósághoz vagy bárhova, azonkívül hogy évente egy alkalommal a statisztikai hivatal erre vonatkozó rovatát kitöltjük?
Részlet a válaszából: […] ...által végzett közérdekű tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát;i) az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Vezetői megbízás közoktatási intézménynél

Kérdés: Tagintézmény-vezetőként dolgozom egy szakközépiskolában, határozott idejű magasabb vezetői megbízással rendelkezem 2017. június 30-ig (Kjt. 23. §). 2013 szeptemberétől fenntartóváltás lesz intézményünkben, egyházi fenntartásba kerülünk. Érvényben marad-e a vezetői megbízásom, hiszen "elvileg" az átvétel során semmilyen érdeksérelem nem érheti a nevelőtestület egyetlen tagját sem? (Az intézményben 2010. 08. 26. óta vagyok magasabb vezető.)
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásával lehet eltérni. Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulékot nem fizet, kivéve abbanaz esetben, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A kifizetett (elszámolt) bruttómunkabér (illetmény) után 3% munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség iskeletkezik, munkavállalói járulékot azonban nem fizet az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Munkáltató átalakulása

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére, hogy megszűnik a jogviszonya.) Az illetmény kérdése valóbanigen lényeges pont, de garanciális szabály, hogy a közalkalmazott munkabére nemlehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetménye +jogszabály és kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...Az itt dolgozó igazságügyi szakértők igazságügyi alkalmazottak, jogviszonyukat az Iat. rendezi. Alkalmazottként, napi 8 órás munkaidőben, munkabérért végeznek szakértői tevékenységet.a) A 3/1986. IM rendelet alapján az intézet az elvégzett munkáról díjjegyzéket állít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.