Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.
Részlet a válaszából: […] ...bruttó 133?500 Ft lenne, de mivel a 33?500 forintot is átvállalta a munkáltató (ő finanszírozza, azaz nem vonja le a magánszemély munkabéréből), ezért a 33?500 forint utáni 33,5%-ot is meg kell fizetnie közteherként a magánszemély helyett. Ezért tehát összesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Túligényelt cafeteria elszámolása

Kérdés: Év közben megszűnt egy dolgozónk munkaviszonya. Cafeteriát időarányosan többet vett igénybe, mint amennyi járt volna neki. Munkaviszonya megszűnésekor a túligénylését levontuk munkabéréből. Hogyan kell helyesen lekönyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...az időarányosan járó összegnél nagyobb mértéket vett igénybe, de a jogosulatlanul igénybe vett "cafeteria" összegét a munkabéréből levonták, amikor a munkaviszonyát megszüntették.A "cafeteria"-túligénylést, annak visszajáró részét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Őstermelő

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebbmunkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg),az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Közalkalmazottak távolléti díja

Kérdés: Milyen esetekben kell a közalkalmazottak részére távolléti díjat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályelrendeli, a közalkalmazott munkabérét távolléti díjra ki kell egészíteni,illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjatkell fizetni akkor is, ha a közalkalmazotti jogviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Munkavállalónak adott előleg kamatkedvezménye

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 72. § (4) bekezdésének c) pontja szerint nemterheli a kamatkedvezmény miatt adókötelezettség a magánszemélynek – 30 napotmeg nem haladó időtartamra – adott előleget, elszámolásra kiadott összeget. Akérdéses esetben a munkavállalónál 32 napig volt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...június 20-áig: a megállapított adó és a korábban levontelőlegek különbözetének levonása vagy visszafizetése. (Figyelemmel kell lenni amunkabérből történő levonás korlátaira.)Amennyiben a munkáltató nem vállalja a munkáltatóiadómegállapítást, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Munkáltató által tévesen megállapított személyi jövedelemadó helyesbítése

Kérdés: Meghatározott körülmények esetén a munkáltató állapítja meg a dolgozója jövedelemadóját. Hogyan korrigálható, ha esetleg tévedett?
Részlet a válaszából: […] ...együttes összege nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a munkáltató a fent jelzett szabályra tekintettel nem tudja egy összegben a levonást érvényesíteni, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.