Részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a gyermek ötéves koráig

Kérdés: GYET-ben részesülő, heti 30 órában foglalkoztatott munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne napi 4 órás részmunkaidőben dolgozni. Legkisebb gyermeke 3,5 éves. Kötelesek vagyunk módosítani a munkaszerződését?
Részlet a válaszából: […] ...nevelése érdekében a munkavállaló – amennyiben vissza kíván menni dolgozni – kérheti a munkáltatójától, hogy őt részmunkaidőben, napi négy (vagy annál több, de a GYET mellett legfeljebb heti 30) órában foglalkoztassa. E kérésnek a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Szülő nő cafeteriajuttatása

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadság tartamára, kötelező orvosi vizsgálata időtartamára, a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptatási munkaidő-kedvezmény időtartamára, hozzátartozója ha­lá­lakor két munkanapra, a Kttv. 80. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Bérkompenzáció felmentési idő alatt

Kérdés: Felmentési idő tartamára jár-e a bérkompenzáció?
Részlet a válaszából: […] ...során. A kompenzációt az alapbérre vonatkozó rendelkezések szerint kell beszámítani, tekintettel arra, hogy a kompenzáció a rendes munkaidőre járó munkabér, illetmény részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (atovábbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljesvagy részmunkaidőben történik; ide nem értve a hallgatói munkaszerződés alapjánlétrejött munkaviszonyt.– A szövetkezet tagja, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.