Polgármester – illetmény nélkül

Kérdés: Főállású polgármester esetében – kérésére – mellőzhető-e az illetmény megállapítása, annak ellenére, hogy az 1994. évi LXIV. törvény ezt meghatározza?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatót terhelő – járulékfizetési kötelezettség aképviselő-testületet terheli. A Ktv. egyes meghatározott rendelkezéseit – pl. amunkaidő, nyelvpótlék, 13. havi illetmény, kiküldetés, jubileumi jutalom,étkezési hozzájárulás, ruházati költségtérítés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Távmunkavégzés adózási szabályai

Kérdés: Sokat hallottam a távmunka bevezetéséről, de hiába kerestem az 56. számú Magyar Közlönyben a törvénymódosítások között, ilyen rendelkezést nem találtam.
Részlet a válaszából: […] ...díja (ha a munkavégzés helye nem különül el a lakástól, akkor e kiadásokat az adott költségekre jellemző mértékegységek – például munkaidő, négyzetméter, köbméter – alapulvételével arányosan lehet figyelembe venni). Fontos, hogy a távmunkát végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...egységei. Az itt dolgozó igazságügyi szakértők igazságügyi alkalmazottak, jogviszonyukat az Iat. rendezi. Alkalmazottként, napi 8 órás munkaidőben, munkabérért végeznek szakértői tevékenységet.a) A 3/1986. IM rendelet alapján az intézet az elvégzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Megbízási szerződés

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
Részlet a válaszából: […] ...a nem rendszeres személyi juttatásokat, külső személyi juttatásokat.A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye – ideértve a 13. havi illetményt is -, illetménykiegészítése, illetménypótléka,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.