11 talált cikk a kötelező óraszám , munkaidő kifejezésre

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?

Kérdés: Meg kell-e különböztetni szakos, illetve nem szakos helyettesítés óradíját? Korábban volt ilyen szabály. Tehát ha matematikaórára biológia szakos megy helyettesíteni, akkor a biológusnak teljes túlóradíj jár?

Kérdés: Intézményünkben éjjel-nappali portaszolgálat van. Négy portásunk van. Reggel 6-tól este 6-ig, este 6-tól reggel 6-ig látják el a feladatot, egymást váltva folyamatosan, hétvégeken és ünnepnapokon is. Mennyi a havi kötelező óraszámuk? Van-e ennek valamilyen számítási módja vagy egy fix óraszám?

Kérdés: Milyen módon lehet a pedagógusokat az őszi, tavaszi, téli szünetekben igénybe venni (közvetlen tevékenység a diákokkal vagy egyéb módon is)? Mivel az őszi, téli, tavaszi szünet napjai munkanapok, akkor – a Munka Törvénykönyve szerint – valamiféle munkaidő-nyilvántartást is kell vezetni róluk?

Kérdés: A pedagógus a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő- és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat (pl. részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában). Következik ebből, hogy elrendelhető, hogy a nevelő heti max. 6 órában, a bejáróknál, vagy orvosi vizsgálat alatt, vagy az iskolai ebédlőben – külön óradíj megfizetése nélkül – lásson el ügyeletet? Következik-e ebből, hogy ha pl. a földrajz szakos tanárt helyettesíti egy matematika szakos, akkor – mivel nem szakszerű a helyettesítés, ezért – az csak ügyeletként vehető figyelembe, tehát ingyen elrendelhető?

Kérdés: Iskolánkban gyógypedagógust is foglalkoztatunk. Módosítottuk az alapító okiratot, integrált iskola lettünk. A gyógypedagógust 18 órában a napköziben foglalkoztatjuk, nevelőtanári diplomája is van. A napköziben a gyermeklétszám 33 fő. A napközis tanár kötelező óraszáma 23, a gyógypedagógusé 21. Jelenleg 5 tanulóval foglalkozik a gyógypedagógus összesen heti 8 órában (egyéni foglalkozás). Így a túlórák száma heti 3 óra. A rehabilitációs órák száma viszont menet közben egyre több lesz, hiszen a rászorulók száma is nő. Kérdésem az, hogy mennyi így a tanár kötelező óraszáma, illetve kell-e, lehet-e átlagot számolni a kétféle óraszám alapján? Hogyan vegyük figyelembe a növekvő rehabilitációs óraszámokat? Jár-e a dolgozónak a gyógypedagógiai pótlék?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: A prémiumévek programban részt vevő pedagógus a munkaidején túl – amennyiben vállalja – beosztható-e helyettesítésre külön díjazás fejében?

Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.

Kérdés: Oktató pedagógus heti kötelező munkaideje a Kjt. értelmében heti 40 óra. Kötelező óraszáma 19 óra. Amennyiben adott héten akár mindennap, vagy csak 2-3 nap szabadságot vesz ki, hogyan kell számára azt kivett szabadságként kiírni? Ha a kötelező óraszámot a hét 3 napján leadja, a szabadság a hét minden napja vagy csak az adott napok?